SZEXUÁLIS önismeret +18

Szexualitás - önismeret - Tarot... Hogyan lehet ezt a három dolgot egységesíteni? Mit lehet ebből felszínre hozni? Egyáltalán mi érteleme ennek a megközelítésnek?
Ez egy lehetőség, egy nézőpont, amibe ha belehelyezkedünk, és rá merünk nézni önön valóságunkra, működésünkre, akkor javíthatunk életünk minőségén, ezzel egy örömtelibb, teljesebb életet megvalósítva.

"Gyógyítani annyi, mint egésszé tenni. Ami egész, az nem tökéletes, hanem teljes." /C.G. Jung/

Az érzelem, és értelem harmonizációja mellett elengedhetetlen az anyagi világban, a valóságban való megnyilvánulásunk, létezésünk. A 'test - lélek - szellem' hármasából, eddigi írásaimban a testre fordítottam a legkevesebb figyelmet, pedig a harmóniához, a teljesség megéléséhez ez éppoly elengedhetetlen, mint a lélek és a szellem. Sokszor írtam már két lélek, két felnőtt ember egyesüléséről, az egység utáni vágyakozásáról. Az egységélményhez közeli állapot nem pusztán lelki minőség. Poláris világunkban, ugyanakkora szerepe van a testnek, a testi élvezeteknek, mint a lelkünk egység utáni sóvárgásának. Hiszen hol, és hogyan tudnánk másképp ezt megélni, mint egymás forró, buja ölelésében. Testbe zárva, a lelkünk csupán vágyakozhat az egységre, de két test összeolvadása olthatja a teljesség iránti szomjazásunkat. A test, lehetőség arra, hogy földi minőségben valami hasonlót élhessünk meg. Ehhez is, mint minden máshoz munka szükséges. A lelki munka az elsődleges, de ehhez kapcsolódik a fizikai síkon is egy tudás, egyfajta ismeret, önismeret. Hiába tudunk bizonyos dolgokat, ha emberi létezésünk hétköznapjaiba nem integráljuk be, akkor csak "felfújt fejű okostojásokká" válunk, akik valójában elutasítják az élet élvezetét, a földi létezést.
Eljött az ideje, hogy ennek fontosságáról is elkezdjek írni.

Segítségül - mint mindig - szeretett tarot kártyáimat hívtam. Miért? Mert szeretnék értelmet, és célt adni az írásomnak. Nem szeretnék öncélúan, véleményformáló lenni a témában, hanem a tarot segítségével, a kollektív tudattalanból merítve, általános üzenetet kívánok közvetíteni.
Ez nem jóslás! Máskor sem az (!), de most különösen fontos ezt hangsúlyoznom.
A kártyák üzenetén keresztül lehetőséget kapunk arra, hogy ránézzünk önmagunk tükörképére, és felismerjünk saját magunkban egy-egy minőséget, működést, elfojtást, vagy blokkot. Ezáltal lehetőséget kapunk arra, hogy változtassunk, vagy szintet lépjünk; ezzel egy minőségibb, boldogabb életet teremthessünk mind önmagunk, mind szeretteink számára.

A kártyákat, azok pozíciójának értelmét nem fogom egyenként, elemenként kifejteni. Az egész vetésről, annak üzenetét, összefoglalva blog írásban fogom közzétenni. Feleslegesnek tartom, hogy egyenként magyarázzak el mindent; aki ilyen típusú elemzésre vágyik, az a megadott elérhetőségemen megtalál.
1. XVIII. Hold + Botok 6; 2. XIII. Halál + Érmék hercege, 3. XIII. Halál + Kardok 10, 4. XV. Ördög + Érmék 4., 5. Kardok királya + Kelyhek 7., 6. XVII. Csillag + XXI Világ, 7. Kardok 10 + Kelyhek hercege, 8. Érmék 6 + Botok királynője, 9. XIV. Mértékletesség + VI. Szeretők, 10. II. Főpapnő + Kelyhek királya.

A vetésről a  fényképet az oldal legalján tudod megtekinteni. /Sexual Magic Tarot & Manara Tarot/

Témamegjelölés:
Mire nem vagyok tudatos a szexualitásommal kapcsolatban? Mit szükséges tisztáznom önmagamban?
(Kollektív vetés. Annyit vigyél belőle magaddal, amennyi rezonál Veled; amiben felismered a saját élethelyzetedet, működésedet, adott esetben a problémaidat. Ennek a vetésnek az önismeret a célja (!). Lehet csupán egy dolog fog megérinteni, lehet több is, de az is lehet hogy egy sem...)

Feltérképezzük a vágyakat, az érzelmeket, a tudást, amivel már mi magunk is rendelkezünk. Ezeket összehasonlítjuk a hétköznapi valóságban tapasztaltakkal. Rátekinthetünk saját gyengeségünkre, erősségünkre a szexualitás terén, mivel vagyunk képesek szembenézni, illetve mi az a terület, amit már nem szívesen veszünk tudomásul. Kicsit kivetítjük a vállunkon csücsülő "kisördög" és "angyal" hangját. Mindkét tanács nagyon hasznos, és megfontolandó, hiszen ugyanarra az útra terelnek, csak az egyik, az út egyik oldalát, a másik, pedig az út másik oldalát világítja meg. A központi helyen szereplő kártyák határozzák meg, hogy miről is szól ez az egész (?), mi a legfontosabb dolog, amivel dolgunk van. Végül, de nem utolsó sorban fény derül ez egész önismereti utazásunk értelmére, úgymond a céljára, hogy miért is szükséges munkát fektessünk önmagunkba, mi felé terel minket az adott élethelyzetünk.

Talán az első és legfontosabb, hogy tökéletesen tisztában legyünk a legbelsőbb vágyainkkal, hogy mit szeretnénk, mit várunk a szexualitástól, ezt hogyan vagyunk képesek elérni; és ehhez képes jelenleg mi a valóság, amit élünk, tapasztalunk. Itt elég erős kontrasztot jelenítenek meg a kártyák, tehát valószínűleg a felszín alatt (amit élsz), sokkal-sokkal többre vágsz, mind adni, mind pedig kapni. Miben is rejlik ez az ellentét? Vannak olyan dolgok, amiket nehezen vállalunk fel, nehezen mondunk ki, de néha még önmagunknak sem szívesen ismerünk be. A mélyben ott lapulnak ezek a rejtett igazságok, amik nagyon felszínre szeretnének törni. Keresik az utat, hogy hogyan tudnád megvalósítani, megélni. Tisztában vagy azzal, hogy mélyen, legbelül valami másra (is), valami többre vágysz. Egyértelműen látszik, hogy szeretnél a megvalósítás útjára lépni, és sikerre vinni a tapasztalásban. Ehhez szembe kell nézni saját félelmeiddel, szükséges megtalálnod valódi éned (pontosan meg kell határoznod a vágyad, a célod); mert csak akkor tudod a tudattalan elképzeléseidet a felszínre hozni (vagy akár tudatod felszínén várakozó vágyaidat), és megvalósítani. Ehhez le kell vetkőzni az előítéleteid, a társadalmi konvenciókat, azokat a sablonokat, amit a külvilág "beléd ültetett". Talán az egésznek ez a legnehezebb része. Rengeted páncéllal, külső "fedőréteggel" rendelkezünk, és ez alatt bizony nagyon nehéz megtalálni a valódi önmagunkat.
Ez egy nagyon komplex probléma. Megoldásához nagyon mélyre szükséges ásnunk. Az őszinteség hiánya; a szándékos félrevezetés (nagyot mondani mindenki tud, de nem biztos, hogy van mögötte valóságtartalom); az önmagunkkal valós szembenézés képtelensége; a valódi vágyaink felvállalásának hiánya; a partnerrel való őszinte, nyílt kommunikáció teljes hiánya; a konvencióknak való megfelelés belső kényszere; az előítéletek és minősítések csapdája; a hiteles forrásból származó információ hiánya, ami tudáshiányt jelent; az érzelmi tudatosság, és érzelmi bizonytalanság; az önismeret hiánya; mind-mind a szexuális problémák, az elfojtások részét képezik. 
Vágyaink a fizikai síkon nagyon sokszínűek, és nem lehet őket (kollektíven) meghatározni, kategorizálni. Hiszen van akinek már az is "nagy falat", hogy kilépjen a misszionárius póz "szürkeségéből", de van akinek az jelenti a kimondhatatlan, és felvállalhatatlan vágyat, hogy prosztata masszázst szeretne (nemcsak élvezetes a férfiak számára, de még egészségügyileg is hasznos; viszont a homofóbia, vagy a megítéléstől való félelem miatt, a legkevésbé vállalható szexuális tevékenység a férfiak számára), vagy anális szexre vágyik (a legtöbb nőnek, pedig ez okoz problémát, szintén előítéletek és félelemek miatt; pedig erre is lehet vágyni, sőt még élvezni is). Van aki a szexualitásban megélt érzelmi életével elégedetlen, mert csupán a matéria szintjén rekedt a kapcsolata, és elképzelése sincs róla, hogyan törhetne ki az érzelmi sivárságból; vagy épp a teljes elhidegülés magányából szeretne felszabadulni, de nem tudja hogyan kezdjen neki. A lehetőségek száma már-már a végtelennel vetekszik; ahány ember, ahány élethelyzet, annyi beteljesülésre váró vágy és elképzelés.

A vágyainkhoz képest a valóságban erős korlátok, és korlátozottságok jelennek meg a kártyalapokon. A féltékenységből, (külső-belső) függésből származó kényszerek miatt kialakított korlátozások, blokkolások nem a teljesség megélésének élményét adják. Akár öntudatlanul is állhatunk olyan hatások alatt, amik miatt elvesztettük a kapcsolatot a belső világunkkal, önmagunkkal. A szabadságunk korlátozása fakadhat önmagunkból, és egy külső erős irányítottságból is. Bármelyikről is legyen szó, érdemes megvizsgálnunk ezzel összefüggésben a gyermekkori kapcsolódásunkat szüleinkhez, illetve az ő kapcsolati dinamikája is sokat elárulhat arról, hogy mi magunk miért nem vagyunk képesek felismerni a függőségünket egy kapcsolatban, vagy a szexuális életünkben. A szexfüggőség (pornófüggés is) ezen kategóriába tartozik. Mivel az alap téma szexualitás, érdemes lehet ezt is megvizsgálni, hogy mennyire a szexualitáson keresztül akarjuk "beszerezni" a szeretet érzését? Mennyire azonosítottuk a szeretetet a szexualitással? Ha felfedezzük, hogy valóban túlértékeltük, akkor ennek honnan, és miért ered a gyökere? (Érzelmi szükségletünk mennyire lett kielégítve a testi érintés szintjén kisgyermekkorban (csecsemőkori elválasztás, dédelgetés, puszi, ölelés...)?) Mennyire vagyunk őszinték önmagunkkal és a párunkkal? Valóban elégedettek vagyunk a szexuális életünkkel, úgy ahogy van? (A vágyaink tükrében, amit első pontként taglaltam, a válasz egyértelmű: nincs elégedettség a szexualitásban.)
Ezt az egyensúlyt nagyon nehéz megtalálni. Vagy felértékeljük, vagy leértékeljük a szexualitást, pedig ebben is, mint minden másban az egyensúly, és a harmónia az elsődleges. Természetesen kifejezzük vele a szeretetünket, szerelmünket, de nem egyedüli kifejezési "csatorna". Szeretetünk kimutatásánál nagyon fontos az intimitás. Lényeges tisztázni, hogy az intimitás, és a szexualitás nem szinonim fogalmak. Sokszor összemossák a két fogalom jelentését, helytelenül. A szexualitás bele tartozik az intimitás fogalomkörébe, de ettől sokkal-sokkal többet jelent. Ez a vonal - INTIMITÁS - már kapcsolatban lesz a már előrevetített céllal, a szexualitásban megtett önismereti munkánk értelmével.  (Erről kicsit később.)
A valóság azt mutatja, hogy a szexualitásunkat, valamilyen okból kifolyólag nem jól éljük meg. Szükséges felismernünk, hogy milyen félelem alapú hitrendszer által vagyunk "megkötve". Ami megköt, az függőségben tart. Amíg kizárólag kívül keressük a boldogságunkat, addig függésben vagyunk attól, akire, vagy amire kivetítettük a boldogságunk tárgyát, és ettől a ponttól kezdve egyszerű emberi játszmákba bonyolódunk. Hiszen, ha "az én boldogságom tőled függ", akkor elvárásokat támasztok irányodba, "ha nem felelsz meg, akkor boldogtalan vagyok", és "te vagy a hibás" érte. Ez egy helytelen megközelítés. A boldogságot, az örömöt önmagunkban kell megtaláljuk, és utána önként, szeretetből megoszthatjuk a másikkal. Amennyiben ő is így tesz, akkor sokszorozódik a boldogság; hisz már két felnőtt ember összeadta egyéni boldogságát és örömét; ezzel megduplázták azt. Ez a szexualitásban is pontosan így működik. Ennél a pontnál, a szex témakörében - örömszerzés, önmagunk boldoggá tétele - elkerülhetetlen téma a maszturbáció, az önkielégítés.
Pár egyszerű kérdéssel szeretnék rávilágítani a lehetséges nehézségekre. Nagyon fontos témakör, hiszen mondhatni ezek az alapok.

• Mennyire vagy tisztában a saját testeddel?
• Milyen módon vagy képes örömet szerezni önmagadnak?
• Képes vagy örömet okozni magadnak, vagy vannak vele nehézségek?
• Egyáltalán csinálod?
• Tudod mire van szükséged?
• Tudod, hogy mire van szüksége a társadnak?
• Tudod, hogy Ő mire vágyik? 
• Az Ő testének működését mennyire ismered?
• Fel tudjátok vállalni egymás előtt az önkielégítést?
• Szégyenletes dolognak tarotd az önkielégítést?
• Tisztában vagy azzal, hogy a másikat ez mennyire izgatja?
• Szoktatok a szexuális vágyaitokról beszélgetni?
• Az az elképzelés él a fejedben, hogy a párod soha nem csinálja (hiszen ott vagy neki te)?
• Ha valaki párkapcsolatban él, akkor szerinted már  ciki a maszturbáció? 
• Egyáltalán tudod, hogy mi a párod véleménye az önkielégítésről?

Ezek nagyon kézenfekvő, és egyszerű dolgoknak tűnnek, pedig sajnos a hétköznapi életben több embernek okoznak problémát, mint gondolnád. 

Tisztában vagy azzal, hogy vannak hiányosságok, nem minden úgy működik, ahogy azt Te szeretnéd. A hozzáállásod kicsit passzívnak tűnik a kártyák alapján. Mintha csak várnál a csodára. Vágysz a kiteljesedésre, a szenvedélyes, vad, ugyanakkor szeretetteli szexuális együttlétre, de mégsem teszel semmit, csak várod, hogy megoldódjon a helyzet. Vannak helyzetek, amikor elegendő a várakozás, mert biztosan be fog következni önmagától az átalakulás, de a szexualitásban valószínűleg erre senki nem vágyik. Egy elhanyagolt párkapcsolat, egy rossz szexuális kapcsolat által hozott "passzív várakozós" aspektus - akár a szextől való ideiglenes tartózkodás -, vagy elhagyást, vagy teljes elhidegülést, de akár megcsalást is hozhat magával. Egy kapcsolaton dolgozni nehéz, sokszor fájdalmas, és mindenképp folyamatos, állandó munkát kér mindkét féltől. Amennyiben ez hiányzik, az ebből következett károkat helyrehozni, megjavítani; visszaállítani a valódi intimitást - amiben őszinte, stabil érzelmek, és odaadó, élvezetes szexuális élet is van -, sokkal-sokkal keményebb munka; mondhatni heroikus vállalkozás. Ezt "megugrani" jóval nehezebb, és a kapcsolat teljes zátonyra futásának veszélye, vagy a boldogtalanságba való beleragadás veszélye is sokkal nagyobb, és sokkal valószínűbb. Egy kapcsolatban, akár érzelmi, akár szexuális téren beszélünk róla, a tétlenség, a tunyaság, a nemtörődömség mindig fájdalmas tapasztalásokat hoz, utána pedig értetlenül pislogunk, hogy miért történt mindez velünk? Amíg nem mered kimondani, azt ami benned él, amire vágysz; amíg fejből, vagy pusztán ösztönből, akár kötelességből éled a szexualitást, nem pedig szíveddel harmóniában; vagy amíg pont a szexfüggés tart rabságban, addig hiába vársz pozitív tapasztalást hozó változásra. Tudod, hogy szükség van változtatásra. Hát legyél bátor, vállald fel önmagad, és változtass! De mindezt tudatosan tedd. Térképezd fel önmagad, pontosan tudd mit akarsz, és mit nem akarsz. 

Ez a vetés tényleg nagyon univezális (kollektív), mert hűen mutatja azt a képet, amit az emberiség többsége él; bár az egy izgalmas kérdés lenne, hogy valójában hányan mernek ezzel a nehézséggel szembenézni, és felvállalni. A földi világ, és az égi (éteri) célok drasztikus különbséget mutatnak a kirakásban. Az "égi küldetés", az elérendő állapot - amiben valóban az egység felé haladsz, és a szürke hétköznapokban boldognak, kiegyensúlyozottnak érzed magad a kapcsolatodban (nemcsak elhazudod azt) - nagyon magasztos, és harmonikus; ezzel ellentétben a hétköznapi létezés: problémák, elfojtások, félelemek, fel nem vállalások tömkelegét mutatja. Innen szép nyerni! :-)

A változás szükségessége már nem pusztán a gondolataidban jelent meg, mint szükséglet, hanem érzelmi szinten is megmutatkozik ennek igénye. Az ész, és a szív ebben egységes. Kettős változtatás szükséges. A szexualitásban nem csupán a technikának, a fizikai tudásnak van jelentősége, és szerepe - bár ez sem elhanyagolandó -, hanem az érzelmeknek is. Bár vannak olyan emberek, akik "esküsznek" az érzelemmentes szexre. Bizonyára nekik is van valamennyi igazságuk, annak is van célja, és értelme. Mindenképp tapasztalat gazdagodással jár, jobban megismerheti önmagát általa. Viszont minden emberben él egy ősi vágy; az EGYSÉG megélésének igénye. Ezt csak a szeretett emberrel lehet megvalósítani, ehhez kevés a puszta szex, ehhez szeretkezésre van szükség. A két szó önmagáért beszél. A szex, csupán testi élvezetről, testi örömökről szól. A szeretkezésben két test szeretetben egyesül, annak ki nem mondott legmélyebb vágyával, hogy lelkeik forrjanak egybe. Ez egy egészen más minőség. Itt már nemcsak két test egyesül..., lelkek fonódnak egymásba, vagy legalábbis őrülten vágynak rá. A test kielégülése, csupán pillanatnyi enyhülést hoz. A lélek egy pillanatra emlékezhet az egység élményére. Az emberi törekvés erre irányul a szexualitással. Hogy egyénileg, hol tartunk ebben az utazásban, az változó. A valódi érzéseink elől menekülni, egy reménytelen vállalkozás. Megtehetjük. Választhatjuk ezt az utat, de, érdemes tudnunk róla, hogy ennek következménye valamilyen formában kérni fogja tőlünk a fizetséget - " a számlát ki kell egyenlíteni", a valamiért valamit elv működik. Akár egy rosszul funkcionáló szexuális élet lesz az ár, akár egy párkapcsolati krízis, de akár betegség formájában is jelentkezhet. A helyzet valódi megoldásának hiányával akár egy egész életet is leélhetünk... (akár több életet is...). Önfelvállalásunk hiánya, biztos megéri ezt az árat? Tényleg képesek vagyunk a sivár, boldogtalan, örömtelen életre életünk végéig? Sokan éltek már így le egy egész (hosszú) életet, sokan ezt az utat választják, mert ez tűnik könnyebbnek, fájdalommentesebbnek. Kevesebb fáradtsággal, kevesebb energiabefektetéssel jár, kevesebbszer kell a bátorságunkat összeszedve vállalni, akár a vállalhatatlant is... Ez egy olcsó hazugság, önbecsapás; a felelősséget teljesen elutasító magatartás. A felnőttség többnyire csak biológia fogalommá zsugorodott, és semmi köze a felelős, tudatos létezéshez. (Ezért szenvedünk...)

Az egész vetés központi eleme, amiről ez az egész tulajdonképpen szól; a "legégetőbb probléma", amit szeretnél meghaladni, elérni, megtapasztalni a szexualitásban. Ez nem más, mint a MÁGIKUS INTIMITÁS BETELJESÜLÉSE. Amikor a lélek felszabadultan éli meg a szexualitás azzal a társsal, akivel az egységélmény után vágyik. Nem pusztán önkielégítést végez egy másik testen, hanem szívvel-lélekkel-testtel eggyé akarnak válni. Ez az egységélmény utáni vágy hajtaj őket a testek egybeforrására. A szerelemben szeretkezve egyesülni élményének beteljesedése, megvalósítása. Ebben rejlik a harmonikus szexualitás alapja. A szex lehet minőségi, és lehet egymáson végzett önkielégítés, amikor nem figyelünk a másikra, nem kapcsolódunk se érzelmileg, de normálisan még testileg se. A szex, lehet rendszeres, gyakori, vagy ritka (vagy akár nulla)..., ez mindig két ember kölcsönös igényeitől függ; közös konszenzusán, és "étvágyán" múlik. A lényeg, hogy mindketten elégedettek legyenek. A szeretkezés, az a fajta szexuális harmónia, ami magában hordozza a minőség, és mennyiség megfelelő egyensúlyát, tehát elégedettséggel tölti el mindkét felet, hiányérzet nélkül; képesek a tartós boldogságra, és örömteli közös kapcsolódásra mind testileg, mind lelkileg.

A hiányosságainkkal, gyengeségeinkkel való őszinte szembenézéshez elengedhetetlen az önreflexió. A hibáink felismerése nem gyengévé, hanem végtelenül erőssé, ellenállóvá tesz. Gyengeségünk felvállalásában rejlik a legnagyobb erőnk. Kevesen értik, és még kevesebben élik. Szükségtelen hibátlannak, tökéletesnek, és sérthetetlennek tűnnünk, hisz emberi létezésünkben mind rendelkezünk hiányossággal, követünk el hibákat, és időnként sérülünk. Ezen tapasztalások által találhatunk vissza önvalónkhoz, ahhoz a "valakihez", akit születésünk pillanatában elvesztettünk, és elfeledtünk.
Jelenleg milyen hiányosság mutatkozik a szexualitásban? A tudatosság hiánya. Ez az az állapot, amikor a szenvedély, az ösztön uralkodik az értelem felett. A szenvedély, lehet a segítségünkre, de ugyanakkor gátló tényezővé is válhat. Ez a helyzet pont ez utóbbira utal. Megint egy nagyon keskeny ösvényről beszélünk. Az ösztönök, a szenvedélyhez hasonlóan bármely polaritást magukra ölthetik. Egyfelől támogathatnak, de egy pusztító örvénybe is lökhetnek. Ismét csak azt tudom mondani, hogy meg kell találjuk az egészséges középutat, ami egyensúlyban, harmóniában tart. A negatív aspektus nyilvánul meg abban az esetben is, amikor nem tudunk ellenállni a kísértésnek, vagy elveszünk a végtelen számú lehetőségek tengerében... Az ellenállás képtelensége, a csábítás mértéke, és hiányérzetünk nagyságától függ, hogy mennyire merülünk el a saját mocsarunk, ködös ingoványában. Amíg az ellenállásod vezérel, addig erőt adsz a belső "démonjaidnak". Nem vagyunk vegytisztán jók, vagy rosszak; ezt érdemes tudatosítanunk - szembenézni önön árnyoldalunkkal -, és megbarátkozni a sötét oldalunkkal, elfogadva azt. Az elfogadásod megszelídíti, és lecsendesíti erejét, mértékét.
Többféle élethelyzetben megnyilvánulhat ez a probléma (lehetőségek végtelenségében való eltévelyedés). Akár egy szerelmi háromszögben, akár egy röpke szerelmi légyottban, amit egyáltalán nem gondoltunk komolyan, de mégis belementünk ösztönünknek engedve (Ki ne hallott volna ilyen történetet?). Ugyanilyen problémát képvisel az, amikor csak fizikailag vagyunk jelen egy kapcsolódásban, de se gondolatban, se érzelemben nem ott vagyunk. Másfelé kalandozunk..., mi magunk se tudjuk miért (nem vagyunk tudatosak a kapcsolatunkban lévő problémára), de képtelenek vagyunk leállni. Ehhez a problémakörhöz tartozik, amikor a pornó, a kapcsolaton kívüli szexuális érdeklődés, az onnan merített szexuális izgalom már leuralta az emberi kapcsolatot, és a pár egymástól már nem indul be, nem izgulnak fel a másiktól, esetleg már nem is kívánják egymást. A végtelen számú lehetőség tengerébe elveszve, egy idő után már az önkielégítés sem megy vizuális stimulálás nélkül. Ez különösen a férfiak számára okoz fokozott veszélyeztetettséget; de egyre több nő is beleesik ebbe a hibába. A pornó egészséges keretek között (mértékkel "fogyasztva") nem okoz problémát felnőtt, érett, kiforrott személyiség esetén. Izgalmas kalandként pezsdítően is hathat, örömet, és extra színt, izgalmat adva a hétköznapoknak. De ennek, a kötetlen játék kategóriában kellene maradnia, nyíltan vállalva, hogy lehet ilyet nézni, nincs ezzel semmi baj, de nem szükséges ettől függővé tenni a kapcsolatunkat, önmagunkat. A másik szélsőség - ami a nőkre jellemzőbb inkább - a pornó, mint téma tabusítása, teljes elutasítása. Ennek forrása nem más, mint az alacsony önértékelés, és az ebből fakadó komplexusok (összehasonlítás, irigység, féltékenység, félelemek, bevállalás hiánya, prüdéria, stb...). Biológiailag nem igaz az, hogy a nőknél nem okoz szexuális izgalmat más szeretkező (szexuális tevékenységet folytató) emberek által kiadott hangok és látvány. Le lehet tagadni, el lehet fojtani, lehet játszani a szégyenlős kislányt; de ettől még nem lesz valóságtartalma. Ez újból felvett egy problémát: a nők társadalmi beskatulyázását, az elvárást feléjük, hogy szeplőtlennek és szűziesnek kell lenni. Viszont, ha ennek megfelelnek, akkor meg kevesek, mint pornóban az érzelem. A monogámia ilyen formán önellentmondásba kerül saját magával ebben a társadalmi berendezkedésben; mert hát ezek alapján kell a feleség (születendő gyermekeink anyja, a háztartást vezető nő), aki szűzies, "tisztességes", és álszent; és kell egy szerető, aki elég perverz, mocskos a fantáziája, és mindenben is benne van, ami otthon "nem elérhető".... Érdemes ezen elgondolkozni, és mind gondolatilag, mind a valóságban a kettőt egymásba integrálni.
(Fiatalokra (kamaszokra) kifejezetten káros tud lenni a pornó, mert teljesen torz képet rögzítenek a szexualitásról, amennyiben ez az egyetlen információjuk a testiségről.)

Jelen élethelyzetben a legnagyobb erősség, a felismerés képessége, hogy szükséges a régi gondolkodásmódot magunk mögött hagyva, egy új, ismeretlen útra lépni. Szembenézve az elkerülhetetlen igazsággal, hogy változtatni kell a gondolkodásmódunkon. Elkerülhetetlen az érzelmi tudatosság ahhoz, hogy a szexuális életünk kiegyensúlyozott, boldog, és kielégítő legyen, mind testileg, mind lelkileg. Az érzelmek kimutatása, megélése legalább annyira fontos, mint saját testünk elfogadása, és szeretete.
Gondolkoztál már azon, hogy amíg nem vagy képes elfogadni, szeretni a saját testedet, addig hogyan vagy képes elfogadni egy másik emberi testet? Ha önmagaddal kegyetlenül kritikus vagy, elutasítod a saját fizikai megnyilvánulásodat, akkor a másik ember felett ugyanilyen kegyetlen ítéletet alkotsz. Ez elkerülhetetlen, kivédhetetlen, és lehet nem is vagy vele tisztában. Ez pedig rányomja a bélyegét a párkapcsolatra, a szexualitásra, és ezzel együtt az intimitásra, az érzelmi életetekre is.
Nézd meg, hogy hányan elégedetlenek az önképükkel, hány embernek van testképzavara... Ezek az emberek szerinted teljesen megnyílva, odaadással és elfogadással, önfeledten merülnek el a mámor, és egyesülés varázsában? A látvány, a matéria, a test, a lapos, izmos has, a mindenféle mű "nőiség" (műszempilla, botox, felpumpált száj, "több tonna" smink az arcon, póthaj, plasztikai beavatkozások...) teljesen eluralták világunkat. Az önbizalmunkkal, az önismeretünkkel van feladatunk. Ehelyett sokan, inkább a testüket "szedik cafatokra". Nehéz ebből az 'elvárás-megfelelés' függőségből kilépni, és az életet természetes mivoltában élvezni, mind testileg, mind lelkileg.

Az önzés, az állandó irányításmánia, az egyenrangúság-,és önuralom hiánya megmérgezi a kapcsolatot, és a szexualitást is. A jelen pillanat fontosságát nem szabad lebecsülni. Minden nap egy lehetőség, minden nap tehetünk önmagunkért, és egymásért. A sok "csak egy napból" a végén hónapok, évek, évtizedek állnak össze, és az életünk tovaszállt, elégedetlenséget, kielégületlenséget, és szeretetlenséget hagyva maga után. Közben elmulasztottuk megtapasztalni a valódi intimitást. Egy kapcsolat, két ember között működő, vagy nem működő szexualitás, mindig mind a két emberen múlik. Soha nem csak az egyik fél a hibás.
Nincs otthon szex? Nem vagy elégedett a szex mennyiségével, vagy minőségével? Gondolkoztál már azon, hogy te magad, hol játszol szerepet ennek kialakulásában? Az adok-kapok egyensúlya, vagy annak hiánya mindig közös erőfeszítésből ered. Ha van, akkor mindketten megdolgoztatok érte. Ha nincs, akkor mindketten hozzájárultatok valamilyen hiánnyal (figyelem hiánya, nyitottság hiánya, őszintétlenség, együttműködés hiánya, önértékelés-, és önbecsülés hiánya stb...). Nem igaz, hogy te nem járultál hozzá ahhoz, amit tapasztalsz! Amennyiben felismered saját hiányosságod, saját alul működésed, megnyílik a változtatás előtt az út. Minden szexuális probléma közös a párkapcsolatban. Pont ezért érdemes nyíltan, őszintén beszélgetni, vállalva önmagunkat. Közösen lehet megoldást találni a nehézségekre, de megértőnek, elfogadónak, és támogatónak kell lennie mindkét félnek. Ennek hiányában csak sértődés, neheztelés, rosszabb esetben vagdalkozás, és önbizalomvesztés lesz a beszélgetés "mellékhatása". 

A sok csábító függőség mértéktelenségének kiegyenlítésére, mértékletessé tételére, azaz harmonizációra kérnek a kártyák. Semmivel nincs baj, semmi nem bűnös, és semmi nem perverz, ha mindkét fél akarja, szeretné, és "benne van a buliban". Ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, mit akar a másik, ezeket egyensúlyba tudjuk hozni, szükséges ismerni önmagunkat, illetve fontos sokat beszélgetni a szerelmünkkel, társunkkal. Lehet pornót nézni közösen is, külön-külön is. Lehet önkielégítést végezni, nyíltan egymás előtt, de egyedül is. Ezt meg is lehet osztani egymással, el lehet mondani a társunknak. Lehet vibrátort használni, lehet mindenféle játékot kipróbálni; bármit, amit közösen akartok, vagy a másik vállalja a kedvetekért úgy, hogy ez valóban nem okoz számára semmilyen nehézséget. Semmivel nincs probléma, amíg nem kezdetek el függővé válni, az adott dologtól, az extrémitástól. Ha képesek vagytok egymást átölelve, egymás illatától kéjes mámorba esni, és önfeledten átadni magatokat a másiknak testestől-lelkestül..., addig nincs semmi gond. Az EGYENÚLY, a mértékletesség a lényeg. Tudni kell, hogy meddig lehet elmenni, és mikor válik már valami az intim kapcsolat rovására; amikor már mind lelkileg, mind testileg elhidegülünk, eltávolodunk a másiktól; bio robotokká válva, a víziók, és kütyük fogságába esve. 
Igazi zsonglőr munka, megtalálni az egyensúlyt, a mértéket; hisz akár az érzelemink sérülnek, és fordítunk hátat a másiknak, akár a szexualitásban esünk önpusztító hibába, törvényszerűen a másik oldal is sérül. Abban a pillanatban, hogy az érzelmi életünk, és a vele kéz a kézben járó szexualitásunk is sérül, véget vetettünk a kapcsolatunk intimitásának. 
A megszívlelendő tanács a kártyáktól a mértékletesség, és a szívből hozott döntésünkhöz való hűséges ragaszkodás; az önazonos, hiteles megnyilvánulás és létezés. Itt kivételt kell tegyek, mert különlegesnek tartom, hogy az angyali tanács "helyi értékére" a VI. Szeretők, és a XIV. Mértékletesség kártya érkezett. Ez most két dolog miatt is nagyon különleges, ezért szeretném megosztani ezt veletek. 
A valóságod megjelenítésénél megjelent a XV. Ördög lapja, ami a függőségek, az akaratgyengeség, a mértéktelenség lapja. Tanácsként pedig érkezett a XIV. Mértékletesség lapja. A feladat nagyon szépen kirajzolódik. Minden, amit eddig a mértéktelenség (függés) uralt, szükséges harmonizálni, kiegyenlíteni. Számmisztikai üzenete is van, hiszen a 15-ös számot, ha redukáljuk, akkor a 6-os számot számot kapjuk (VI. Szeretők lapja szintén megjelent a tanácsnál). Tehát az Ördög minőségét (amikor a saját szándékunktól függetlenül kötve vagyunk) szükséges átnemesítenünk, és tiszta szívből hozott (saját) döntéssé, választássá tennünk (itt már nem köt semmi külső tényező, egyedül önmagunkhoz, a szívünkhöz vagyunk hűek!).
Érzitek ezt a csodálatos szinkronitást, összefüggést? Mennyire csodálatosan mutatják az utat, a feladatot a kártyák? A másik érdekesség, hogy míg a Szeretők lapja szimbolizálja a földi szerelmet, addig a Mértékletesség a Szeretők "magasabb oktávja", az úgynevezett égi szerelem. (Újból egy kis számmisztika: a 14=5, ami pedig a Főpap, ami az elköteleződés szimbóluma. Elkötelezettnek lenni a tiszta szívből hozott választásunk mellett.) A földi szerelmet választjuk, és hűek, kitartóak vagyunk mellette: "Amíg a halál el nem választ.". Az égi szerelem a mennyben köttetett, ezt a köteléket nem befolyásolják földi döntéseink: volt, van és lesz; eltéphetetlen egységet alkotva a láthatatlanban. Ego akaratától független tényező, létező. A kettő egységének a felismerésére hívja fel a figyelmünket, illetve arra, hogy a harmóniát, az arra való törekvést mi választjuk (a nem választás is egy választás, döntés!), a mi döntésünktől függ, hogy milyen minőségben éljük az életünket. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak belátásra, önreflexióra, és bátorságra, hogy merjük vállalni, azt akik vagyunk. Mind EGY tőről fakadunk, mind egyek vagyunk, csak nem vagyunk egyformák, nem ugyanazt a megélést, tapasztalást, és tudatosságot éljük. A dolgok értelme (a nagy közös, végső cél) ugyanaz mindenki esetében: visszatalálni az egységbe, az isteni szeretetbe; tudni, hogy ennek felismerése okán születtünk meg.

Ha mindezek után még kételyed lenne, akkor az utolsó két lap gyönyörű megerősítése az eddigieknek. Mi a cél? A megvalósítandó, "megugrandó" feladat?
A lelki megvilágosodás, a belső bölcsességedből fakadó mély, önzetlen szeretet felszabadítása, megélése a szexualitásban. Az EGYSÉGÉLMÉNY megvalósításának a lehetőségének a varázslatára inspirálnak a lapok. Mit is jelent ez? Mindazt a csodát, amit már tulajdonképpen így, vagy úgy, de leírtam.
Érzelmi stabilitást, gyengédséget, érzelmi gazdagságot, őszinteséget, és nyitottságot, amikor képes vagy feltételek nélkül elfogadni, és befogadni. Aki ezzel a minőséggel rendelkezik, már nem fél kimutatni az érzelmeit, vállalja az érzéseit. Nem színlel, nem mutat, és nem játszik mást, mint ami valójában. Képes a valóságot teljességében megélni, és nem titkolózik. Tudja, hogy a végzet nem elkerülhető, de a sorsunkat alakíthatjuk. Ez a minőség a szexualitásban, a földtől részben elrugaszkodott, részben nagyon is materialista élmény. Míg a lelkek összesimulva keringőznek az éterben; a test, a kéj gyönyörében ringatózik egymás szoros, meleg, biztonságos ölelésében. Elfelejted hol kezdődik a te létezésed, és hol a társadé, eggyé váltok, együtt lélegeztek, együtt mozogtok, egymásba fonódtok, mint két inda, akik soha többé nem akarnak külön létezni. Ezzel egy kicsit visszarepülsz az eredethez, amikor még nem volt hasítás, amikor még valóban egyek voltatok. A lélek emlékszik - az örök emlékezet őrzője -, csak az ego tudatlan, akarnok és kishitű. Minden egyes apró sejted emlékszik erre az egységre. Ezért vágyik mindenki a szerelemre, a szeretkezésre; sóvárog az egység, az egyesülés megélésére. A legmeghatározóbb, legfontosabb az emberek életében a kapcsolódás, a párkapcsolat; mert kizárólag a másik türkében ismerhetünk rá önvalónkra, fedezhetjük fel, hogy kik is vagyunk valójában, és mi értelme van a létezésünknek. 

"Lettél, ami vagy:
szűrő lettél, a legszebb-szabadabb
szeretkezés érzékeiden át
a mindenséggel: Te meg a Világ."
(Szabó Lőrinc)

Szeretettel, Mika Gabi