VI. Szeretők & V. Főpap & Botok 9 & Érmék 2 & Fő energia: XIV. Mértékletesség & XV. Ördög - 26.hét 

Változni a harmónia, a szeretet érdekében... Tulajdonképpen ennyire egyszerű az üzenet. Engedd el a félelmeid, áramolj a szeretetben. Éld meg az egyediséged! Örülj az életnek: a napsugárnak, a szellőnek, a virágoknak, a falevélnek, a bodza illatának... Élvezd, hogy szerethetsz! Éld meg a szerelem, egység utáni vágyának varázslatát; azt a soha be nem teljesülni látszó misztikumot, hogy a EGYEK vagyunk. A varázslat mindenki szívében ott parázslik... Éled, vagy elfojtod?! A te döntésed. De biztos, hogy tiszta szívből hozott döntés alapján éled hétköznapjaid?! Keresd meg a benned élő bölcs igaz válaszát. Mindenki mindent tud; legfeljebb nem mer szembenézni vele. Lelkünk legmélyén tökéletesen tisztában vagyunk mindennel! Ez alól senki sem kivétel. A programunk része, hogy elengedhetetlen létezésünkhöz a harmónia, más néven szeretet. Abban a pillanatban, hogy kibillen az egyensúly; megszűnik a test egészsége. A lélek egészsége határozza meg testünk EGÉSZ-ségét... Egészként létezni az tud, aki a saját isteni terve szerint éli az életét; átadva magát az isteni szeretetben való áramlásnak. 

Tudom, tudom...! Se nem könnyű, se nem átlagos. Látok, és tapasztalok én is minden nap; és bizony sokszor elborzaszt, hogy az emberek mennyire nem e szerint működnek; sőt... még saját életükre sincs rálátásuk; az önismeretről, az ok-okozati összefüggéseket már meg sem merem említeni.
Nem inspirálhatlak arra, hogy éld csak vakon, és némán az életed a fény hiányában... Ehhez nem kell különösebb erőfeszítés; bárki képes a generációs öröksége szerint leélni az életét. 
Az élet tele van ellentmondásokkal; külső-belső konfliktussokkal. A mi dolgunk annyi, hogy megtaláljuk az arany középutat; az egyensúlyt. 

Kulcs-gondolatok a 26. hétre érkezett tarot kártyákhoz:

• VI. Szeretők:
  Két lélek összefonódása a teljes odaadás - meztelen - varázslatában. Eggyé válok a választásommal; és hű maradok hozzá örökre. A halandó és halhatatlan egyesítése a szerelem misztikumában. A földi szerelem, és a lelki egyesülés varázslata: az EGY csodája. Tiszta szívből hozott, érzelmi alapú döntés. 
  Kövesd a szíved sugallatát!
  Ikrek zodiákusa: ismerni a dualizmust; azaz TUDNI a halhatatlan és halandó egységét létezésünkben; szerelmünkben... A 6-os szám, mint Vénusz száma: a szerelem, harmónia, művészet, kreativitás és termékenység jelölője.
  
• V. Főpap:
  A bölcs táltos archetípusa.
  A mélyen átélt tapasztalat megszerzése, mely által adott a fejlődés lehetősége. "Mester és tanítványa" egymásra találása: belső minőséget jelent, mindkettő egyszerre van jelen bennünk. Szellemi tisztaságot képvisel; az igazság keresője és kinyilatkoztatója. Hozzá kapcsolható legfontosabb fogalmak: bizalom, alázat, könyörület és MEGBOCSÁTÁS. A Főpap a misztériumok beavatottja, a legmagasabb spirituális "hatalom"; aki a rejtett dolgokat kutatja, és jelképezi a "test-lélek-szellem" egységét. Az ÉGI IGAZSÁG BÖLCSESSÉGÉT belül kell megtaláljuk, önmagunkban.
  Bika zodiákusa: energiák működtetése; a biztonság, és termékenység jelképe; termékenyen működöm az anyag világában. (A poláris párjával, a Skorpióval együtt a TELJES BIZTONSÁGOT jelképezik: anyagi-és érzelmi biztonság teljessége.)
  Az 5-ös szám, mint Jupiter száma: bölcsesség, változás jelölője.
  
• Botok 9:
  A tudatalatti félelemek kártyája. A félelmeket legyőző ERŐT magunkban találjuk. Figyelmünket fordítsuk intuíciónkra - értékes üzeneteket tartogat számunkra. Belső bölcsességünk segít abban, hogy "megvilágítsuk" a helyzetünket - a körülményeinket újra tudjuk értékelni - és képesek legyünk megszabadulni saját korlátainktól.
  Hold a Nyilas zodiákusában: a lélek bölcsessége. Lelkünkben rejlő titkok ismeretében gyarapítani a tudásunkat.
  A 9-es szám, mint Neptunusz száma: magasabb szellemiség, spiritualizmus, a mindenség érzékelése, a beteljesülés száma.
  
• Érmék 2:
  A HARMÓNIA keresését jelképező kártya. Belső kiegyensúlyozottságra törekvésünket szimbolizálja.
  Felhívja a figyelmünk arra, hogy ne álljunk ellen a változásoknak; hisz minden átalakulás a mi érdekünket szolgálja.
  Jupiter a Bakban: a bölcsesség őrzése; a megoldás az Istennel való kapcsolódás; magas tudás működtetése.
  A 2-es szám, mint a Hold száma: a változás, a dualitás, az érzékenység, a lélek és befogadás minősgének száma.
  
• Fő energia, XIV. Mértékletesség & XV. Ördög:
  A mértéktelenségek világában találjuk meg a mértéket, a harmóniát. Szabaduljunk meg függőségeinktől; és találjunk vissza az isteni minőségű szerelem állapotába...
  XIV. Mértékletesség: 
  Védelmező kártya. A minőségi átalakulás; az alkímiai egyesülés szimbóluma. Az önismeret magas fokú ismerete és alkalmazása: tisztában lenni azzal, hogy mindennek értelme van az életben; nincsenek véletlenek. Lelkünk, teljesség utáni vágyának hívó szavára, a rendelkezésünkre álló matériában igyekszünk megélni az EGY utáni sóvárgásunk. A "Mértékletesség"; a "Szeretők" kártyájának, magasabb oktávja: itt már nem csak földi; hanem égi szerelemről is beszélünk:  a földi és égi szerelem egysége. Testbe zárt 'lélekszerelem'.  
  Nyilas zodiákusa: a magasabb - kozmikus - TUDÁS gyarapítása; bölcsesség és igazság. 
  XV. Ördög:
  Küszöbön álló sorsforduló. Az "érme" árnyékos - sötét oldalára hívja fel a figyelmünk. Talán a legerősebben tisztító lap. Őszintén szembenézve önmagunkkal, felismerhetjük saját mértéktelenségeinket, függőségeinket, titkos vágyainkat, önámításunkat, önhittségünket, a felelősség hárításunkat; manipulációinkat... Vigyél FÉNYT a sötétbe, hogy képessé válj szívből hozott döntéseket hozni!
  Bak zodiákusa: uralom a tetteimet; megoldok és tovább haladok; működtetem a "megszerzett" tudást, amivel rendelkezem.
  15=1+5=6 Az Ördöghöz rendelhető szám a 6-os. Törekedj a mértékletességre, az egyensúlyra! A "megoldott Ördög lapja" elvezet a Szeretők kártyájához; amikor tudunk szívből hozott döntéseket hozni; mert már nem a függőségek és félelmek irányítanak...

"Az emberiség legnagyobb problémája az önazonosság problémája, mert lecseréltük valódi önazonosságunkat az újkeletű, mesterséges, modern önazonosságra. ...
Valódi önazonosságunk a velünk született lélekhez való ösztönös ragaszkodásban nyilvánul meg. ... Csak akkor jutunk előbbre valódi azonosságunkban, ha ragaszkodunk a velünk született  eredi lelkületünkhöz, ha eredeti önmagunkhoz jobban ragaszkodunk, mint a későbbi, külső ráhatások által kialakított, tanult önazonossághoz." /Grandpierre Atilla: Lélek és világegyetem - a lélek újjászületése/

A problémákat, a zűrzavarokat az egonk kreálta túlgondolások, félelemek, irányítási-és uralkodási vágyak okozzák. A mindenféle érzelmi elfojtások, az ebből kialakult fizikai betegségek; nem a lélek művei! Sokkal inkább a társadalmi-és családi környezet hozott mintái alapján alakul ki személyiségünk. Spiritualista oldalam szerint: nincsenek véletlenek; mindenki a saját tervének megfelelően született le a Földre; abba az etnikai, társadalmi-és családi környezetbe, ami a saját isteni tervének a legmegfelelőbb. Pontosan azokkal a helyzetekkel kell szembenéznünk, amik a feladatot hordozzák számunkra. Mit hozunk ki belőle? Csakis tőlünk függ. Minél több információt gyűjtök: orvosoktól, pszichológusoktól, pszichiáterektől..., minél többet tanulok, annál inkább úgy látom, hogy az emberi létezésben nincs olyan, hogy "beleülünk a tökéletesbe". Nincs olyan, hogy valaki ne szerezne sérüléseket, traumákat gyermekkorában. Természetesen nem mindegy ezek súlya, terhe, mértéke... Mind hordozunk valamilyen gyermekkori fájdalmat. A szüleink is hoztak egy mintát; ők is "fel lettek programozva", ők is hozták a generációs örökséget. Lehetetlen nem tovább adni! Ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat, soha nincs vége... Tisztában kell lenni azzal is, hogy felesleges bárkit is hibáztatnunk; ugyanakkor ez senkit nem mentesít a saját személyes felelőssége alól. Mindenki önmagának tartozik elszámolással - a saját LELKI-ISMERETÉNEK. Mi is a lelkiismeret? Ismerni a lélek sugallatát; az isteni szeretet szavát.

Bonyolult az élet. Hozzuk a karmikus feladatokat, amiket meg is kapunk a szépen becsomagolt generációs örökség formájában. Mindent az isteni tervünk fényében, és érdekében teszünk. Mindenkinek van egyéni feladata... Emellett a kollektív feladat, ami minden isteni tervben közös, úgymond végső cél: visszatalálni a szeretetben létezéshez. A szeretet az egyetlen minőség, amiben az ego képes "feloldódni"; képesek az ellentétek békét kötni egymással. A konfliktusok generálása helyett, átveszi az irányítást harmónia. Amíg ellenállunk, ellenkezünk; amíg nem vesszük észre a saját tévedéseinket; amíg kizárólag az egonkra hallgatunk - mert tőle várjuk a biztonságot - addig nem élhetjük a szeretetet. A szeretetben nincs uralkodás, nincs ítélet, és nincs félelem. A szeretet TELJES EGÉSZ. 
A piti pszichológiai alapú játszmák, az önismeret hiánya, a belátás-és beismerés hiánya, az érzelmi elfojtások előbb-utóbb fizikai-és/vagy lelki betegségekhez, akár káros függőségekhez vezetnek...
Érdemes elgondolkozni azon, hogy a világon hány ember dohányzik? Hányan isznak meg minden nap egy üveg sört, vagy egy pohár bort? Rosszul vagyok az úgynevezett "borkultúrától"! Nemcsak elfogadhatóvá tesszük vele a rendszeres alkohol fogyasztás, de még piedesztálra is emeljük... Hány ember szenved gyógyszerfüggőségben? Se aludni, se létezni nem tudnak nyugtatók nélkül... Hány ember függ a mobiltelefonjától? Hány ember függ valamilyen drogtól: tudatmódostó; tompító, vagy serkentő hatású szerektől? Hány ember szerencsejátékos? Hány ember él társfüggő párkapcsolatban?
Nem foglak statisztikai adatokkal untatni (magad is utánanézhetsz), de elkeserítően sok ember szenved káros függőségben! Mindezt miért? Mert tartósan nem hisszük el, hogy szerethetőek vagyunk! Mert hiányérzetet élünk, stresszelünk, és szorongunk. Minden nehézségünk, félelmünk mozgatórugója a szeretetlenségtől való rettegés. A függő ember, nem tudatos a félelemére. Nem tudja szavakba önteni, hogy mi okozza a belső frusztrációt, feszültséget... "Az ember legnagyobb ellensége önmaga." /Buddha/

Az igaz szeretet az egyetlen gyógymód minden fájdalomra, sérülésre, szenvedésre, traumára. A szeretetet ne tedd függővé egyetlen személytől! Mit is jelent ez? Ha egyetlen földi ember létezéséhez kötöd a szereteted, akkor függővé tetted a szeretet létezését. A szeretet nem függ semmitől, és senkitől; nincsenek korlátai. Még azt sem mondhatom, hogy "vagy van, vagy nincs". Mert a szeretet mindig volt, van, és lesz! A szeretet maga a létezés. Az már egészen más dolog, hogy megéljük-e, áramoltatjuk-e? 
Rengeteg szenvedéstől, és fájdalomtól kímélnénk meg magunkat, ha felfedeznénk, hogy a szeretet pont fordítva van, mint ahogy azt gondoltuk. Összekötjük mindenféle feltételrendszerrel; ahelyett, hogy élnénk tiszta szívből őszintén! Szeretetben. Nem nagy ördöngösség; csak engedni kell áramolni a lelkünk bölcsességét. Mit tapasztalunk a külvilágunkban létező emberekből? Mit látunk a társadalmi "iszonyokban"? Több dologtól is függ. A társadalmi viszonyok egy globális, átfogó képet fest az emberiség jelenlegi állapotáról..., ez viszonylag függetlennek tűnik a személyes utunktól, a személyes tapasztalásunktól. Ebben a képben láthatjuk, hogy az emberek többsége milyen utat választ, milyen döntések mentén éli az életét. Ez értelemszerűen lefest egy általános "kórképet"; de ne feledjük személyes felelősségünket, hisz az összesítést mindig egyének összessége adja; tehát mindenki részét képezi az egésznek. Ha nem ülnénk kényelmesen a fotelben, azzal a felkiáltással, hogy "az én egyedüli életem úgysem számít semmit"; akkor lehet egészen más kép rajzolódna ki elénk társadalmilag... A társadalom: egyének összessége; nem egy elvont fogalom, amihez nincs semmi közünk. Sajnos, nem divat a felelősségvállalás! 

A szűkebb környezetünkben tapasztaltakban is fellelhetjük önmagunkat, csak egészen másképp. Míg társadalmi szinten fel kell ismerni a saját létezésünk fontosságát, bármennyire is apró pontnak tűnik egyetlen élet a tömegben...; addig a szűkebb környezetben, azt érdemes megfigyelnünk, hogy egészen másképp alakulnak a cselekmények, a személyes hozzálásunk, kisugárzásunk, energiáink, kedvességünk, szeretetteljességünk fényében. Saját életemben is tapasztaltam - tapasztalom a mai napig -, ha én alacsony szinten működtetett energiákkal állok bele egy helyzetbe, akkor egészen biztos lehetek benne, hogy a külvilágom reakciója sem lesz kedves, elfogadó, barátságos. Teljesen mindegy, hogy az én belső aktuális helyzetemet: félelem befolyásolja, vagy fáradtság, kimerültség, bizonytalanság, vagy egyszerű nátha..., a belőlem kiinduló energiákra fog rárezegni a másik... Ugyanígy elmondhatom, ha én bízom magamban, az isteni gondviselésben, a szeretet erejében, úgymond "EGYBEN VAGYOK" - milyen szép is a magyar nyelv; mennyire kifejező: EGY-ben vagyok..., az EGYSÉG állapotát élem -, az energiáim, a rezgésem magasan működtetem, és emellett minden tőlem telhetőt megteszek; akkor minden tökéletesen áramlik, működik..., nincsenek akadályok, és nehézségek. Néha tudni kell "beleugrani a szakadékba", bízva az isteni kegyelemben, és gondviselésben. Vannak dolgok, amik meghaladják földi létezésünk lehetőségeit; van amire se rálátásunk nincs, se befolyásunk. Ilyenkor kell TUDNI, hogy minden úgy fog alakulni, ahogy a számunkra a legmegfelelőbb, akkor is, ha az adott pillanatban ezt még nem látjuk. Égi oltalom alatt áll minden léptünk. Utólag, minden értelemet nyer egyszer. Ez egy olyan nézőpont, amibe nem biztos, hogy könnyű belehelyezkedni... Számtalan olyan helyzet volt nekem is az életemben, amikor nem értettem, hogy mi bírhat számomra építő, fejlesztő jelleggel az adott helyzetben!? Ilyenkor széttárt karral az ég felé fordulva ordítunk fájdalmunkban, hogy: "MIÉRT? Nem értem! MIÉRT pont velem történik?!" Az idő mindig meghozta a választ; csak türelmesnek, és figyelmesnek kell lennünk. 

"Amikor a bölcs a Holdra mutat, a féleszű csak az ujját látja." /keleti tanítás/

Gondoltál már arra, az élet nehézségei közepette, hogy nem mindegy, hogy "ember tudsz-e maradni, minden viszontagság ellenére"?! Képes vagy-e az őszinteségre; tisztán látni saját magad, a saját hibáid, gyengeségeid?! Felismered a saját felelősséged az életedben? Felnőttként élsz - felelősséget vállalva tetteidért -, vagy csak egy felnőtt testben rettegő kisgyermek vagy?! Képes vagy nem sumákolni, és őszintén élni? Képes vagy-e, egy fájdalmas, traumatikus, vagy megalázó helyzetben szeretetteljes lenni? Szeretetteljes önmagaddal, és a világgal szemben! Képes vagy-e elfogadni, és szeretni magad akkor is, ha hibázol? Tisztában vagy-e azzal, hogy a hibák mindig a fejlődés lehetőségét hordozzák magukban? Tudod-e, hogy szerethető vagy?! Tudod-e, hogy valaki biztosan szeret? Tudod-e, ha úgy érzed, hogy senki sem szeret igazán, akkor még mindig ott vagy magadnak! Követed-e lelked sugallatát? Hallgatsz-e rá; ragaszkodsz-e lelked hívó szavához?!
Az önszeretet az alapja a szeretetteljes kapcsolatoknak.
Mind vágyunk az eget-földet megrengető szerelemre... A másiktól várjuk boldogságunkat. Ez egy óriási hiba! Két, önállóan is boldog, önmagát szerető, és elfogadó ember tud boldogságban, és szerelemben élni. Tudod, miért nem éljük meg a NAGY SZERELMET, a NAGY ŐT; mivel hibázunk? A félelemmel, és az uralkodási vágyunkkal zárjuk el magunkat a lélekszerelemtől. A szerelem földöntúli csodájának megéléséhez, szükségünk van minimális pszichológiai ismeretre, önismeretre, őszinteségre, és önszeretetre! Amíg a kényelmünk fontosabb, amíg nem vagyunk hajlandóak áldozatot hozni önmagunkért; amíg a belső fájdalmakat inkább ügyesen elkerüljük; amíg a félelmünk hangjára hallgatunk; addig nem érdemes várni a holtomiglan-holtodiglan, sőt azon túl is tartó, mindent elsöprő szerelemre! Nem népszerű, viszont annál igazabb állítás, hogy a szerelem tartósságáért, szépségérté "meg kell dolgozni" minden egyes nap; őrizni-és táplálni kell a tüzet; hogy minden nap fényt hozhasson életünkbe! Előbb tegyél tűzre, utána akarj melegedni! Kényelmes világunkban, csak várjuk a meleget..., de tenni már kevésbé vagyunk hajlandóak érte, mutogatunk egymásra, a világra... 
A szeretetben létezés, a belső harmónia állapota - egyfajta belső béke. A szerelemben felismerjük a bennünk szunnyadó yin-yang egységét; felfedezzük a másikban a világos, vagy a sötét oldalunk... A kiáramló energia behatol a sötétségbe; míg a sötét oldal befogadja a világosságot... Megélve, és létrehozva; az önmagában is teljes, de a szétszakadtság állapotát élő rész, teljességét a másik fényében. Megleli önmagát, önmaga által; a másik létezésében, tükrében; eggyé olvadva a szerelem gyönyörében. 

Szeretetben, és szerelemben gazdag hetet kívánok!
Szeretettel, Mika Gabi