Messenger of Water & IX. Hermit & V. Hierophant & Fő energia: 10 of Earth

TUDÁS és BÖLCSESSÉG a mai nap két legfontosabb gondolata. Mi is a tudás, és mi a bölcsesség? A mai világban már egészen mást jelentenek ezek a fogalmak, mint egykoron... A tudást, ma már csak a lexikális tudással azonosítja a köztudat; pedig a valódi tudás, sokkal több, mint egy adathalmaz. Nem az a tudás, ha tudod hány méter az Eiffel-torony, vagy tudod a történelmi évszámokat; esetleg fejből fújod az összes kémiai vegyjelet... Réges-régen, a hatalom (nem a mai típusú!) két bölcs kezében nyugodott: a világi vezető, és a szakrális vezető kezében. Egymás tudásának birtokában voltak; egymás nélkül is tökéletesen elboldogultak volna. Még mindig nem azokról a korokról beszélek, amik most felsejlenek előtted... - az "aranykorról", a tudás őrzőiről nem tanítanak az iskolákban. 
Az igazi tudás: földi tudás (világi), és égi tudás (szakrális) együttese. A BÖLCS, mindkét tudás birtokában van; a teljességre, az egységre törekszik. Értelem és érzelem harmóniában vannak egymással benne, pont úgy, mint az önmagában meglelt égi-és földi tudás. A mai nap, ezekről a minőségekről, energiákról és lehetőségekről "mesél".

Kulcs-gondolatok a mai napra érkezett kártyákhoz:

• Kelyhek Lovagja:
  Felismerni, hogy milyen küldetés szívünk "motorja"? Mi az a szenvedéllyel teli érzelem, ami lelkesedéssel tölti el szívünk? Érzelmeink felvállalására és kimutatására bíztat ez a lap.
  Az érzelmi tudatosság, és az intuíció kártyája. Személyiségjelölő lapként, olyan személyre utal, aki romantikus, szenvedélyes, művészlélek..., vonzódik a szerelem fennkölt ideájához; egy romantikus álmodozó, aki megéli az érzelmeit, megbízható... és nem utolsósorban: jó szerető. 
  Mindezek után milyen más elemeket is szimbolizálhatna, mint a TŰZ-és VÍZ elegyét: a szenvedély, a lelkesedés és szeretet minősége érzelmekkel, mély lelkiséggel. 
  
  
• IX. Remete:
  A bölcs öregember archetípusa.
  Belső összpontosítást - lelki útkeresést - jelképező kártya. Magában hordozza a 'TUDÁS - BÖLCSESSÉG - BELSŐ BÉKE' hármasát. Fedezzük fel, és bátran lépjünk rá saját utunkra, követve lelki iránytűnket, saját belső fényünkből "táplálkozva". A Remete egyszerre KERESŐ és VEZETŐ. A bölcs tudja, hogy bármennyi tudást is szívott magába, az univerzum végtelenje mindig tartogat számára újabb tudást; ezért folyamatosan, rendíthetetlenül figyel, kutat, és keres.
  Szűz zodiákusa: Az elveszett tudás keresője! Célja, hogy életünk minden területén - legfőképpen, ahol diszharmóniát talál - REND legyen: minden dolog ott legyen ahol a helye és ideje van.
  
  
• V. Főpap:
  A bölcs táltos archetípusa. 
  A mélyen átélt tapasztalat megszerzése, mely által adott a fejlődés lehetősége. "Mester és tanítványa" egymásra találása: belső minőséget jelent, mindkettő egyszerre van jelen bennünk. Szellemi tisztaságot képvisel; az igazság keresője és kinyilatkoztatója. Hozzá kapcsolható legfontosabb fogalmak: bizalom, alázat, könyörület és MEGBOCSÁTÁS. A Főpap a misztériumok beavatottja, a legmagasabb spirituális "hatalom"; aki a rejtett dolgokat kutatja, és jelképezi a "test-lélek-szellem" egységét. Az ÉGI IGAZSÁG BÖLCSESSÉGÉT belül kell megtaláljuk, önmagunkban.
  Bika zodiákusa: energiák működtetése; a biztonság, és termékenység jelképe; termékenyen működöm az anyag világában. (A poláris párjával, a Skorpióval együtt a TELJES BIZTONSÁGOT jelképezik: anyagi-és érzelmi biztonság teljessége.)
  
  
• Fő energia, Érmék 10:
  Ősök öröksége: a TUDÁS, és BÖLCSESSÉG átadása a következő generációnak. A ÉLETFA teljességét szimbolizálja. A belső-és külső gazdagság megjelenítője; a BOLDOGSÁG kártyája, mely a teljesség megélésre tanít. Vedd észre a kézzelfogható közelségben lévő lehetőségeket az életed bármely területén!
  Merkúr a Szűzben: rendezett tudás; a "titkos tudás" keresése; a diszharmonikusnak gondolt dolgainkat a helyükre tenni; a "beavatás és szolgálat" ideje.
  

Személyes útkeresésem fényében; a saját szenvedélyes titokkutatásom által mutatom be a mai nap energiáit. Bizonyára bennem teng túl a kíváncsiság; olthatatlan tudásvággyal rendelkezem, és nem győzöm keresni a bennem felmerülő kérdésekre a választ. Ahogy öregszem egyre jobban érdekel a földi tudás is..., de mióta az eszemet tudom, mindig a láthatatlan erők, mozgatták meg a legjobban a fantáziámat. Mindig mindenről tudni akartam - nincs ez ma sem másképp -, hogy "mi van a dolgok mögött, amire nincs közvetlen rálátásunk!?", "mi a titok?", "mi az, ami a szálakat, az eseményeket, akár az érzelmeket a háttérből mozgatja?", "mik az összefüggések?", "miért úgy van, ahogy?", "mi a dolgok értelme, és van-e céljuk?". Ezek a kérdések, és gondolatok egyértelműen vittek, és vezettek a vallások, a filozófia, a pszichológia, és spiritualitás világába. Elszántan, rendíthetetlenül kerestem, és keresem ma is a válaszokat. Egy-egy kérdésre a válasznak mindig összhangba kellett, hogy álljon valami "megfoghatatlan, meghatározhatatlan belső tudással"; különben nem fogadtam el; csak azért mert egy egyetemi tanár, vagy elismert református vallási vezető mondta... A külvilágban rendelkező tudás, akkor igaz és hiteles; ha a benned élő bölcs is egyetért vele. 

Talán nem sokan tudják rólam, de miután befejeztem a japán szakot az egyetemen; pár évvel később óvodapedagógus szakra is jártam. Miért fontos ez? Ekkor lett közvetlen kapcsolatom a vallással. Minden reggel református áhítattal kezdődött a nap. A lelkipásztor felolvasott a Bibliából egy szövegrészt, és annak kapcsán beszédet tartott. A tankönyvek és előadások világából életre kelt a vallás. Hatalmas kihívást jelentett ez számomra. A nehézséget az jelentette, hogy én nem "vettem be mindent emésztetlenül": voltak kérdéseim; ami nem volt sem jellemző, sem túl népszerű. Már a szó is kifejező: ÁHÍTAT. Nekem éppúgy, mint a többieknek áhítattal kellett  volna - egyoldalúan - befogadnom az elhangzottakat, és békével tovább mennem utamra. Hát..., ez nekem kevés volt: én kérdeztem. Nem is értettem, hogy nem látják a többiek az önellentmondásokat. Egyik mondat érvénytelenítette a másikat... Legyőzve a belső konfliktusom - hisz tökéletesen tudatában voltam, hogy "nem illik" kérdezni - feltettem a kérdéseim; rávilágítottam a megbúvó (bár szerintem inkább szembeötlő) ellentmondásokra. Ez eddig még talán rendben is lenne... A megdöbbentő az volt, hogy "fából vaskarika" válaszokat kaptam. Rendszeresen! Mikor ezt is szóvá tettem, akkor csak annyi volt a "kielégítő" válasz, hogy: "mert így van". Ez volt az a pont, amikor értelmetlenné vált minden kérdés!

Ha mindent elfogadunk, amit mások mondanak - gondolkodás és értelem nélkül - akkor önmagunkat vonjuk kétségbe. Mind rendelkezünk belső tudással. Természetesen tudom, hogy nem vagyunk se egyformák, illetve mind más küldetéssel, feladattal érkeztünk. Járjuk az utunk; tartunk, ahol tartunk...
Van még egy témakör, ami számomra nagyon izgalmas és érdekes, ez a reinkarnáció, és menny-és pokol témaköre. Valójában nem is maga téma a legizgalmasabb számomra, hanem az emberek gondolkodásmódja; ennek feltérképezése és megismerése. Van több kérdésem, amire évek óta várom, hogy egy teljesen materialista, ateista ember válaszoljon nekem. Eddig nem érkezett rá egyetlen értékelhető, értelmes válasz sem!
Amennyiben nincs előző-és következő élet (vagy nincs menny és pokol: ez már kicsit bonyolultabb, számomra kevésbé elfogadható nézet); a földi test halálával megszűnik a létezésed; akkor utána mi történik? Mi történik az energiával, ami működtette és éltette a tested? Egyszerű, tudományos fizikai tézis az energiamegmaradás törvénye. Akkor most, hogy is van!? De ami talán még ettől is fontosabb kérdés: ha a haláloddal megszűnik minden számodra, akkor miért pazarolod egyszeri és megismételhetetlen életedet arra, hogy napi 8-12 órát (akár többet is) munkával töltesz? Csak a létfenntartás miatt? Akkor az ősemberhez képest nem fejlődés, hanem degeneráció van?! Miért nem szedsz bogyókat egy erdőben, fogsz halat egy folyóban... és máris szabadabb vagy? Ha mindennek vége a halálod óráján, akkor mi érteleme van az életednek? Miért élsz? Miért születsz meg? Hol van a teljesség, a mindent megtapasztalás bölcsességének a lehetősége? Minden fiatalon elhunyt élet értelmetlen? Az univerzum létrehozhat értelem-és cél nélküli badarságokat; aminek nincs oka? Milyen oknak az okozata az életed, ha nincs érteleme? Az élet érteleme lehet a puszta létfenntartás és szaporodás? Ha így van, akkor miért gondoljuk, hogy különbözünk az állatoktól? Az állatok életének valóban nincs értelme szerinted? Akkor miért léteznek? Egyedül a növények életének van értelme, mert oxigént termelnek azért, hogy mi emberek és az állatok lélegezni tudjunk!? Nem lehet, hogy fordítva ülünk a lovon?! 

Nem tűnik fel az emberiségnek, hogy minden vallásháború, és ellenségeskedés teljesen felesleges. Minden vallás ugyanarról beszél, csak másképp nevezi meg Istent. Az esszencia, a lényeg ugyanaz! Az EGY, az EGYETLEN. Nem kettő, három, négy... sokszáz; hanem EGY. Nevezheted bárhogy! 
Nem egyértelmű, hogy hol-és mikor akarja átverni az embert a hatalom!? Teljesen elvesztettünk minden belső tudást? Minden irányítást kiadtunk a kezünkből? Annyira nem hiszünk magunkban, hogy mindenki mást okosabbnak tartunk? Nem tűnt fel, hogy a jogász tudja a jogot; az orvos tud (jó esetben) gyógyítani; a tanár tudja a saját tantárgyát tanítani; a suszter (ami már nincs is), meg tudja javítani a cipőket; a fogorvos be tudja tömni a fogat...; de hol a minden tudás bölcsessége? Hol a holisztikus tudás? Szét hasítottuk a tudást rész egységekre; ami még alapvetően nem jelent problémát. Az már probléma, hogy mi magunk nem tanulunk; nem nyitunk más témák felé; nem tájékozódunk; vagy ha tájékozódunk, akkor csak egysíkúan, egy szempontot figyelembe véve. Istenítünk mindenkit, akiről azt hisszük, hogy egy területet tudója; nem vesszük figyelembe, hogy ő sem mindenható, és nem is mindent tudó. Figyelmen kívül hagyjuk a józan eszünk; gondolkodás, és belső tudás nélkül, emésztetlenül befogadunk mindent. Legyen az számunkra hasznos, vagy éppen ártalmas és félrevezető. Bedőlünk a tekintélyelvűségnek; a társadalmi hierarchiának, mikor a lehetőség, a bizonyosság ott van bennünk!

A mai írásommal az elsődleges célom az volt, hogy kezdj el gondolkozni! Merj feltenni kérdéseket, akkor is, ha nincs, aki megválaszolja! Keresd az összefüggéseket, a TUDÁST! Kerülj közelebb a benned élő BÖLCSHÖZ, aki valahonnan a messzeségből - időn és téren túlról - hozza magával a tudást. Ez a tudás nem a felszínen úszkál, hanem a mélybe van elrejtve. Te vagy az utazó, te vagy a búvár: merülj le a saját kincsedért; csak te hozhatod a felszínre! Más tudása, csupán útmutatás lehet ahhoz, hogy merre indulj. Hova is indulhatnál máshova, mint ÖNMAGAD felé. A válaszok benned vannak, akkor is ha fel sem teszed a kérdéseket. Emlékezz! Emlékezz az RENDRE, a BÖLCSRE, a SZERETETRE.

Szeretettel, Mika Gabi