Nézőpontok, holisztikus szemlélet

Az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy tudj nézőpontot váltani. Vedd észre, hogy egyáltalán lehetséges más nézőpont is, mint a Te megközelítésed. Helyezkedj bele az új nézőpontba, éld bele magad, azonosulj vele - ideiglenesen - majd játszd el az ördög ügyvédjét ... Minél több nézőpontot találsz az életben és minél több nézőpontba vagy képes belehelyezkedni annál tágabb lesz a látóköröd. A látókör tágításával egyre gazdagabbá válik az életed, egyre több dolgot leszel képes felfedezni, megélni. Egyre több tudást fedezel fel önmagadban is és a külvilágban is. Ezek apró, de fontos, jelentős lépések, hogy egyszer képesek legyünk a világot holisztikusan szemlélni. 

A holisztikus kifejezés a görög "holos" szóból ered, ami a teljesség figyelembevételét jelenti. Egy részt, részletet a teljes egész, a rendszer részeként szemlélni és az abban betöltött szerepét vizsgálni, értelmezni. A rész és az egész kölcsönhatásban vannak egymással, nem függetlenek egymástól. Ezt fontos lenne látnunk, tudnunk! Talán kevesebbet hibáztatnánk és tartanánk tőlünk teljesen függetlennek a körülöttünk lévő történéseket, eseményeket. Legyen szó betegségről, társadalomról, politikáról ... Nézzük a betegségeket! Amíg azt gondolod, hogy a betegség, baleset, halál ... valami tőlünk független sorscsapás, amit a Isten mért ránk, vagy azért történt, mert Isten megfeledkezett rólunk ... nem biztos, hogy a helyes ösvényen jársz. Nézd holisztikusan! A testedet energia tartja fent, működteti, élteti, nevezzük egyszerűen életenergiának - Kínában ezt neveik chi-nek. A testünk egy hármas egység részét képezi, ő is a rendszer egy alkotó eleme. Test - lélek - szellem - ez a rendszer - alkotóelemei ugyanúgy kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, mint az autód motorjában lévő alkatrészek. Gondolj például a vezérműszíjra ... elszakad és mindent szétrombol maga körül. Nincs hatás ellenhatás nélkül, ok okozat nélkül. A betegséggel is így van! Hurcoljuk a lelki terheinket, a meg nem oldott, fel nem oldott fájdalmainkat, sérelmeinket. Elbújunk előlük, a megélésük elől, inkább tudomást sem veszünk róla, rá sem nézünk - és elhisszük, ha besöpörjük a szőnyeg alá, akkor nincs is. Ez csak egy újabb illúzió! Megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, de attól még létezik. 

Sokan ilyenkor felteszik a kérdést, hogy mi a helyzet a gyerekek betegségeivel, hisz ők még kicsik, "nem tettek semmi rosszat". A gyerekek is az egész részét képezik, nem lógnak ki az élet rendszeréből .... a család részét képezik, ők is az egész részeként is léteznek, nem csak önálló egységként. Minden mindennel összefügg és minden mindennel kölcsönhatásban van. Pont ez a lényege a holisztikus szemléletnek. Az igazi gyógyítók ezt tudják és így gyógyítanak ... nem csak fájdalom csillapítóval, nem csak azzal, hogy vágnak-trancsíroznak .... Léteznek valódi gyógyítók! Ők kérdeznek! Nem csak azt, hogy hol és mi fáj ... tesznek fel lelki kérdéseket is, mert tudják, hogy minden betegség hátterében lelki probléma, fájdalom van, amit vagy nem éltünk meg, vagy nem dolgoztunk fel. Ismerik a test és a lélek működését is! Nem lehet csak az egyiket gyógyítani, mert az okozatot lehet ideiglenesen kiiktatni, megjavítani, DE ha az okot nem szüntetjük meg vissza fog térni a betegség, a fájdalom ... csak idő kérdése. A lelkünk sok lehetőséget ad és sokszor figyelmeztet! Csak nem figyelünk oda magunkra ... kicsit sem - se a testünk, se a lelkünk jelzéseire. A tudás is már homályba vész ... egy átlag ember nem tudja melyik testrész, melyik betegség, melyik fájdalom milyen lélekrészhez tartozik, hol kell keresni a probléma gyökerét. Vannak még tudással rendelkező gyógyítók, ők tudják és segítenek. A tapasztalatom az, hogy ezek a gyógyítók ismerik az ősi keleti gyógymódokat és a nyugati gyógyítást is. Mint a yin és yang, mindkét részt kell ismerni, a teljes tudást magában kell hordozza egy valódi gyógyító, aki az EGÉSZséget tartja szem előtt. 

Ízlelgesd ezt a szót - újból a magyar nyelv csodája(!): EGYÉSZ-SÉG! Nem fél-ség, hanem egész-ség! Amiről az elején írtam a test része az egésznek a rendszere a test-lélek-szellem. Hogy tudna valaki meggyógyítani bármit, ha csak az egyik részt látja, csak arra fókuszál, a többit ignorálja, mintha nem is létezne, mintha nem lenne kölcsönhatás a részek között. Az egyén nézőpontjából persze sokkal kényelmesebb és kevésbé felelősségteljes úgy beállítani a betegségeket, hogy tőlünk függetlenül "csak" elszenvedjük őket. Bizony van felelősségünk, nem csak elszenvedjük a "külső körülményeket"! De ettől félünk, mint oly sok más dologtól is az életben ... szeretünk nem hibásak lenni, azt mutatni, hogy mi nem hibázunk ... hisz, ha kiderülne, mi lenne akkor?! Semmi! Így is tudja mindenki, hogy ember vagy, emberek vagyunk, törvényszerűen követünk el hibákat, a hiba is a rendszer része, megvan a maga szerepe, funkciója, ami áldásos, ha nem félünk tőle. Hibázzunk nyugodtan! Szeressük a hibáinkat - sőt a fájdalmainkat, a betegségeinket is - hisz ebből tanulhatunk, általa válhatunk többé, nemesebbé - csak fel kell merni vállalni és súlytalanná válik a félelmünk. Visszaérkeztünk az írásom elejéhez: NÉZŐPONT! Szükséges a nézőpontunkat állandóan változtatni, keresni újabbakat, hogy felfedezzük az egészet és az egészet alkotó részleteket. Tudatosítsuk, hogy minden EGY. Ha minden egy, akkor minden mindennel kölcsönhatásban van. Az élet egy CSODA, az EGY csodája. 

Szeretettel, Mika Gabi 

"Tégy, amit akarsz. De mindig tudni fogod, mitől féltél. Félni annyi, mint meghalni. Annyi, mint mulasztani. Annyi, mint soha. Soha többé. Értsd meg, soha, soha többé. Életed parancsa nem az, hogy kell. Mert nem kell semmi. Nincs kényszer. De tudd meg, hogy ezt itt soha nem tudod megtenni többé. Amit nem teszel meg itt, ma, most, azt nem fogod tudni soha. Amit félsz megtenni most, azt elvesztetted örökre.  (..........) A tett az embert magával ragadja. Hová? A következményekbe. Amelyek alól nem lehet kibújni." /Hamvas Béla/