Szilveszter - valami véget ér...

Az év utolsó napja. Az összegzés ideje, amikor érdemes visszatekintenünk az elmúlt évünkben történtekre. Mennyi minden történt velünk, ami által gazdagabbak, értékesebbek lettünk - "jobb", tisztább, őszintébb emberré válhattunk. Mennyi nehézséget, fáradtságot, küzdelmet és sikertelenséget hagyunk mögött. Bármilyen előjellel is gondolunk a mögöttünk álló év eseményeire, egy dolog bizonyos: mind elmúltak, múltunk részét képezik. A fontos, jelentőséggel bíró történések, érzések, érzelmek, emberek, kapcsolódások mind-mind a részünkké váltak - így vált a múltunk a jelenünkké és a jövőnkké. Olyanok vagyunk, mint a tészta. Kapjuk folyamatosan az alapanyagokat, az ízesítéseket ... az élet gyúr és gyúr..., formálódunk, alakulunk. Az alapanyagok a részünkké válnak. Próbáld meg alkotóelemeire szedni a tésztát, amit épp formázol... soha többé nem lesz belőle liszt, tojás, víz, élesztő, tej, só, cukor .... Lehetetlen elemeire szedni, ami eggyé formálódott. Így építjük magunkba, szerves részünkké téve életünk történéseit, kapcsolódásait, tapasztalásait - kitörölhetetlen lenyomatokat képeznek bennünk!

Félünk az elmúlástól, mert mindig óhatatlanul fájdalommal és veszteség élménnyel jár. Változtassunk a nézőpontunkon! Lássuk meg, hogy ami elmúlt mennyi csodát, fényt, gazdagságot adott hozzá életünkhöz, mindennapjainkhoz - hálával a szívünkben gondoljunk rá, értékes kincsként. Minden kizárólag a mi hozzáállásunktól függ, milyen szemszögből nézzük, melyik oldalról engedjük a fényt rávetülni a teljes képre, egyáltalán beengedjük-e a fényt, hogy tisztán láthassunk? A fájdalom, az elmúlás soha nem öncélú. Mindig valamilyen okkal, tervvel, szándékkal érkezik az életünkbe. Az elmúlás mindig valami más, valami új kezdetét jelenti. Szilveszterrel - az év utolsó napjával - kopogtat életünkbe az újév, a következő év első napja! Ami számtalan új lehetőséget tartogat számunkra. Az új lehetőségbe beletartoznak a nehézségek, a veszteségek és fájdalmak is és természetesen a megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb csoda, öröm és boldogság. Vegyük észre a jót és a szépet is életünkben - aminek a megélése könnyű, fájdalommentes és derűs. Hajlamosak vagyunk ezt szem elől téveszteni, ezért fokozattan figyeljünk oda az új évben ezeknek a megélésére, tudatosítsuk magunkkal, mennyi varázslatos élmény ér bennünket.

Vissza tudod idézni hány új ember lépett az életedbe az elmúlt évben? Emlékszel még hány megható, szívbe markoló - mélyen megérintő pillanatot éltél át az év folyamán? Fel tudod sorolni, hányszor kacagtál úgy, hogy folytak a könnyeid, összegörnyedtél mert már fájt a hasad a nevetéstől? Hányszor álltál meg, csak azért, hogy egy rózsa illatát magadba szívd és élvezd illatát? Hányszor öleltél meg valakit olyan szorosan, mintha eggyé akarnál válni vele? Mikor néztél fel utoljára a csillagos égboltra és gyönyörködtél a csillagok megmagyarázhatatlan varázsában? Mikor kerested utoljára a Hold arcát tiszta nyári éjszakán? Megtaláltad az égbolton a Vénuszt, egyáltalán kerested? Elgondolkoztál az elmúlt évben azon, hogy miért is születtél meg - ki vagy és miért vagy itt? Van-e célja, vagy értelme az életednek, ha igen, akkor mi az? Kitartóan dolgozol és teszel azért, hogy eléred és megvalósítsd? Fejlesztetted az önismereted, foglalkoztál egyáltalán vele? Aggódtál a pénz, a megélhetés miatt? Ha tehetted segítettél a rászorulóknak? Vesztettél el egy számodra fontos embert, fontos kapcsolatot? Elgondolkoztál azon, hogy a veszteség miért lépett az életedbe? Életed történéseiben kerested, hogy hol van benne a Te szereped, miben játszottál közre, hogy a dolgok úgy alakultak, ahogy... Felismerted a történésekben a saját felelősséged? Gondolkoztál azon, hogy minden érted és általad történik az életedben?

Az év utolsó napján érdemes számot vetni magunkkal, befelé figyelni egy kicsit, és visszatekinteni az elmúlt 365 napra. Szembenézni magunkkal, felismerni érzelmeinket, tetteinket, gondolatainkat, cselekedeteinket. Tudatosítani mennyire engedtük be a szeretetet az életünkbe, mi mennyire éltük a szeretetet. Mennyire figyeltünk oda szeretteinkre, gyermekeinkre, szerelmünkre, társainkra?! Levonni a konzekvenciát és felismerni, hogy a következő évet is hasonló módon szeretnénk-e megélni, vagy valahol szükséges lenne változtatásra - hidd el a fogyókúra a legkisebb problémád! Keresd meg a fényt, az energiát! Ami erőt, lelkesedést, szenvedélyt ad neked a változáshoz, a változtatáshoz - ragadd meg és ne engedd el! Ez nem más, mint a belső hited, a fényed, ami lelked mélyén ott pislákol. Csinálj belőle az új esztendőben lobogó tüzet! Hatalmas fényt, meleget - adj belőle mindenkinek! Leginkább azoknak, akiknek kevés van, akiknek a legkevesebb van - hisz nekik van rá a legnagyobb szükségük! A varázslat a miénk, a részünk - csak a felszínre kell hozzuk, hogy élhessük is - a csoda bennünk van!

Kapcsolódási sikerekben, örömökben, boldogságban és önismeretben gazdag, varázslatos új esztendő kívánok Mindenkinek! Szeretettel, Mika Gabi

"Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad." /Müller Péter/