Lélekemelő - Tarot üzenetek 9.

2024.07.02

2024.07.02.=8, VIII. Strenght, II. High Priestess, húzott kártyalap: XV. Devil (Ördög)

Ma érdemes figyelmet fordítanod a benned élő vad, zabolázatlan állatra; azaz a teljesen ösztön energiákból táplálkozó, a tudatosságot teljesen mellőző destruktív erőkre. Nem állítom, hogy ez könnyű feladat. Már csak azért sem, mert már a puszta felismerés gondot okozhat, ugyanis ez természetünk azon aspektusát fedi, amelyet igyekszünk elfojtani magunkban. Pont az elfojtás miatt, fékezhetetlen, pusztító erővé tud duzzadni életünkben. Ilyenkor képtelenek vagyunk uralkodni önmagunkon, az indulatunkon, a dühünkön, a gondolatainkon, az érzelmeinken. Minél inkább menekülsz és félsz saját árnyoldaladtól, annál jobban átveszi életed felett az uralmat. A félelmeddel, elfojtásoddal adsz erőt neki, és táplálod nap, mint nap...

Félsz attól, hogy nem vagy elég jó? Nem vagy elfogadható? Nem vagy szerethető? Félsz, hogy ki fognak használni és bántani fognak? Félsz, hogy nem vagy elég? Félsz attól, hogy elfogadhatatlan a vágyad, az álmod mások számára? Hajt a megfelelési kényszer, azért hogy bezsebeld az alamizsnád - a szeretetnek hitt aprócska morzsákat? 
A helyzet az, hogy mindezekre semmi szükséged nincsen. Amíg a szeretetet érzését másoktól várod, amíg külső embertől, történéstől szeretnéd "megszerezni", és rosszul érzed magad ennek hiányában, addig olyan, mintha egy délibábot kergetnél. Önmagad szeretetét kell megtanulnod. Elfogadni önmagad az árnyékkal és fénnyel együtt. Önmagad elfogadása által annak adsz teret és erőt, aminek Te magad szeretnél. Már nem a kényszerek fogják befolyásolni a működésedet, képessé válsz a belső bölcsességed mentén dönteni; ÉLNI. Az ÖNELFOGADÁS, ÖNSZERETET megszüli az EGYÜTTÉRZÉS érzékeny EGYSÉG felé terelő varázslatát. 

Szeretni önmagunkat... Nehéz a megvalósítás. Folyamatos, kitartó munkát igényel tőlünk, hogy elsajátítsuk. Önreflexió és megbocsátás szükséges hozzá. A társadalom rengeteg fölösleges súlyt akaszt a nyakunkba, amik rablácon tartanak. A természet törvényeivel nincsenek összhangban, létezésük csupán a félelemet, a hasítottságot erősítik, pedig a helyes irány az egység felé való haladás lenne. De a társadalom, a hatalom az "oszd meg és uralkodj!" elv mentén körvonalazódik; egyáltalán nem érdeke az egység felé haladás. A társadalom nem más, mint a láthatatlanság köntösébe burkolt ember - emberek közössége. Érdemes ezt szem előtt tartanunk. A társadalmi normák, mindig - minden korban - az aktuális világhatalom érdekeit szolgálják ki: érdekük, hogy az emberiség félelemből "szót fogadjon". Persze ennek már nem is vagyunk tudatában, mert a profi manipulációs eszközökkel úgy irányítanak, mint ahogy a bábmester mozgatja a marionett végén lógó bábot. 

Ezen elvárások, és a nekik való kényszeres belső megfelelés, már teljesen hétköznapivá vált. Mint a szívünkbe égett tetoválás, úgy vált részünkké egy emberek alkotta szabály-, és elvárás rendszernek való kórós megfelelési vágy. Megmagyarázzuk, hogy ezek nélkül életképtelen az emberiség; szükséges egy irányító erő, hogy legyen mihez tartsuk magunkat, hogy rend és fegyelem legyen... Kérlek, nézz szét a világban! Ezt tapasztalod? Igaz ez az állítás? Valóban rend van? Tényleg arra törekszik a világ, a világhatalom, hogy rend, béke és szeretet uralja bolygónkat? Mikor a bolygónk egy részén a túlsúllyal küzdenek az emberek, mert a jóléti társadalomban már egyáltalán nem ismerjük a mértékletességet; addig a Föld sok országában, emberek milliói éheznek. 

Elhisszük, hogy azzal válunk "jó emberekké", hogy betartjuk az emberek alkotta szabályokat, miközben fittyet sem hányunk a természet törvényeire, az univerzum csodálatos egyensúlyt fenntartó igazságára. Egyáltalán mi a jó, és mi a rossz? Élesen szét lehet hasítani a kettőt? Ha azt állítod magadról, hogy "te jó vagy", akkor egészen biztos lehetsz abban, hogy rejtett, árnyékos oldalon ott lapul benned a rossz is, csupán nem nézel rá; nem veszel tudomást róla..., azaz ELFOJTOD. Ha elfojtod, akkor viszont a rabja vagy, függővé válsz tőle, mert a láthatatlanból irányítja életed. A tudattalan nem az a terület, amit kiiktathatsz az életedből annyival, hogy nem nézel rá. Érdemes hát megbarátkoznod a sötét éneddel; azzal az oldaladdal, amit oly gondosan rejtegetsz nem csak a külvilág elől, de önmagad elöl is. Fogj vele kezet, legyetek barátok. Tudatos választáshoz, döntéshez, ismerned kell a valóságodat teljese egészében. Nem elég a szép, és kívánatos oldalra tekintened. Látnod, értened, ismerned kell a kényelmetlen, kellemetlen, vállalhatatlan lényedet is. Ez nem azt jelenti, hogy vadállatként kell élj, bármit megengedve magadnak. Korántsem ez a jelentése. A jelentése az, hogy ha nem ismered, akkor tudattalanul fog ez az éned irányítani. Hiába állsz ellen neki, hiába tagadod létezését: utat tör magának a tudattalanodon keresztül, és meg fog nyilvánulni az életedben, csak egyáltalán nem fogod érteni, hogy hol, hogyan, és miért bukkant a felszínre?! Hiszen, "Te jó ember vagy"... Az EGYSÉG magába foglalja a fényt, és sötétet is; Te magad sem vagy kivétel. Ebből a nézőpontból, már sokkal könnyebb megértenünk, és elfogadnunk embertársaink gyarlóságát és hibáit, hisz mi magunk is pontosan ugyanilyenek vagyunk! Nyisd ki a szemeddel együtt a szívedet is! Láss, érts, és érezz! Ne engedd, hogy a ködösítés, a szándékos félrevezetés, elhomályosítsa a tisztánlátásod...

"Jól, csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." /Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg/

A mai naphoz tartozó képekért - fotógalériáért - görgess lejjebb.

Szeretettel, Mika Gabi

Fotógaléria

VIII. Strenght (Erő), II. High Priestess (Főpapnő), húzott kártyalap: XV. Devil (Ördög)
/The Shimmering Veil Tarot/