Tudod ki vagy Te? Milyen lehetőséggel és feladattal érkeztél ebbe a világba?

Ki vagy TE? Miért születtél a Földre, a matériába, a hasítottságba, az állandó látszat világába? Mi a célja az életednek? Azért vagy itt, hogy gyűjtsd a vagyont, a pénzt? Vagy, hogy megkeresd a mindennapi betevőt, hogy túléld egyik napot a másik után? Közhely, de az anyagi javakat nem viheted magaddal, mind az enyészeté lesz, hiába hajtod egy életen keresztül! Tudod mit tudsz magaddal vinni, ami a valódi táplálékod, a valódi útravalód, ami nem csak erre az egy inkarnációra adja Neked az energiát, hanem végestelen-végig év milliókig...örökre!?! Ami a láthatatlanban van, nem megfogható, nincs formája, nincs színe, szaga, de halhatatlan és örökkévaló ... a SZERETET, a tapasztalat, a kreativitás, a tehetség, a bölcsesség, a hit, az erő, a belső gazdagság. Ezeket jöttünk megtanulni. Jöttünk harmonizálni életünkben a szükséges anyagi, materiális dolgokat - ezektől érezzük jól magunkat, élvezzük a földi lét csodáit - és figyeljünk oda, ne felejtsük, tartsuk mindig szem előtt (harmadik szem csakra), hogy a belső gazdagság az igazi gazdagság! A kincset bennünk "rejtették el", a láthatatlan birodalmában van. Ezt csak mi, csak magunknak tudjuk megtalálni, kizárólag önmagunkra figyeléssel.

A mai világban, amikor eszeveszett, őrült száguldásban van minden, minden egyre gyorsabb, egyre több szétforgácsoló, megosztó információ van, kapkodod a fejed, hogy egyáltalán minimálisan lépést tudj tartani a felgyorsult világban, hol marad időd a CSENDRE, a BELSŐ FIGYELEMRE, az ÖNVALÓD keresésére, amikor instant kínálják a médiában, a social médiában .... legyél ilyen, olyan, amolyan ... kész van az identitásod, a személyiséged, Neked nincs dolgod magaddal, csak "azonosulj azzal, amit adunk" és azzá lehetsz, aki akarsz lenni. Tényleg az akarsz lenni, akit előre legyártottak neked a matériában? Nem látod, hogy ez csak egy jó üzlet? El akarnak adni neked .....MINDENT és mindent is, sőt még attól is többet. Tudod mi vagy a szemükben? Bevétel, profit, haszon! Aki vagy, azt egészen bizonyos, hogy nem tudják neked eladni, azért nem tudnak pénzt kérni. Ne érts félre! Matériában élünk, én is, te is .... én is pénzért veszem meg az ételt és nem fénnyel táplálkozom! Csak arra szeretném felhívni a figyelmed, hogy fontos az egyensúly, a harmónia. A külvilágban manapság sajnos ezt a harmóniát, vagy legalább a harmóniára való törekvést csekély mértékben tapasztalhatod, és azt is keresned kell, nem fog sült galambként az öledbe pottyanni, tenned kell érte!

Szánj időt a befelé figyelésre, a láthatatlan megtapasztalására, vedd észre a csodákat, vedd észre, hogy rendelkezel olyan csodálatos képességekkel, mint az intuíció, hallgass rá! Figyelj és vedd észre mikor szól hozzád! Nekem is idő volt, és sok-sok tapasztalás mire megtanultam meghallani, utána meg kellett tanuljam, hogy hallgassak is rá! Bizony, hajlamosak vagyunk egoval fölülírni ... mert mindig mindent jobban akarunk tudni, még a belső hangunktól - az isteni hangtól - az intuíciónktól is jobban. Hát nem nevetséges, ahogy az ego viaskodik a lélekkel? Pedig vesztésre van ítélve, ő a testünkkel együtt elmúlik, a matéria gyermeke - test nélkül nincs ego. A lélek viszont megmarad, él tovább és csendesen mosolyog ... egyenlőtlen harc volt, ezért hagyta az egot, hadd játsszon, hadd élvezze a tiszavirág életű sikert, neki nincs veszteni valója, hisz az örökkévalóság karján ül. A lélek jött megtapasztalni az anyagot és nem fordítva. 

Lehetőségeid tárháza végtelen, a teremtő teremtményeként, Te magad is teremtő vagy, és észere sem veszed. Fantasztikus képességekkel, tudással és kreativitással érkezett mindenki, csak elterelik, elterelődik róla a figyelmünk. Belénk ültetik a félelmet és mi elhisszük, hogy a megbontott egység,a hasítottság, a dualitás az örökkévaló, pedig az egység az örökkévaló, az egység pedig nem más, mint a szeretet. Igazából írhatok bármiről "minden út Rómába vezet", a vége mindig a szeretet. A szavak és a mögöttük meghúzódó jelentéstartam mindenkinek mást és mást jelent, ezért nehézséget jelent átadni azt, hogy ... mi is a szeretet? Ennek meghatározása nagyon fontos, mert enélkül elvész a lényeg, a valódi üzenet. 

A szeretet nem valami giccses, parádés érzelem, ahol csöpög a nyál és ömlik a könny miközben füstölög a tűzijáték. A szeretet ettől sokkal egyszerűbb, nemesebb és tisztább. Szeretet az, amikor a kisgyermek ugrándozva, boldogan szalad a mezőn minden ok nélkül, csak úgy ... - vele van az ősbizalom, a derü, az egyszerűség, az ártatlanság, a boldogság, mert szeretetben létezik. Nem fog félni a póktól és megölni sem akarja ... pedig megtehetné ... Szeretet az, amikor a másik puszta létezése boldogsággal tölt el, akkor is, ha nincs ott, esetleg ő nem ugyanazt érzi, Te akkor is szereted. Lehet bárhol, bárkivel, csinálhat bármit, ezek mind nem számítanak, létezésének a tudata is szeretettel tölt el. Szeretet az, amit azok iránt érzel, akik már hazatértek az égi otthonunkba - abban az érzelemben (ha a fájdalmon már túljutottál) nincs semmi más csak őszinte szeretet. Megszűntek a játszmák, az elvárások, a megfelelések, megtörtént a megbocsájtás: csak a szeretet energiája maradt - pőrén, tisztán, egyszerűen, önmagában. 

A szeretetbe születünk, alap létezési formánk a kezdetekkor, majd menet közben elveszítjük, elfelejtjük, megcsonkítjuk, megcsonkítják ... és elkezdünk tanulni, hogy tudatosak legyünk rá. Ez a folyamat mindenki életében más és más ... van akinek nagyon hamar adja az élet a leckéket, van aki csak később kapja a feladatokat, ami által megtanulhatja mi is a valódi, tiszta szeretet. Legyünk hálásak a saját sorsunkért, bizonyosan nem szeretnénk cserélni senkivel! Mindenki azt a "terhet", feladatot kapta, ami az övé, amit elbír és minden képessége megvan hozzá, hogy sikerre vigye élete történetét a szeretet erejével.

Szeretettel, Mika Gabi 

"Ha szeretsz, vigyázz magadra! Szemben úszol az árral, s a világgal szembe mész. Szeretni manapság annyit jelent, hogy lángot gyújtasz a szélviharban. A tüzet meg kell óvni, mert elfújja a szél ... Ez a világ gyűlöli a szeretet, mert az gyengéd, alázatos, megbocsátó és bölcs. A világ pedig erőszakos, öntelt, a másikon átgázoló, képtelen megbocsátani és ostoba. Győzni akar és nem veszíteni. Kapni akar és nem adni. Inkább gyűlöl, mint szeret. Lebeszélnélek a szeretetről, ha nyerni, érvényesülni és meggazdagodni akarsz ebben a világban, de ha az életed értelmét keresed, szíved boldogságát és halhatatlan örömét, ha azt az egyet keresed, amiért az embernek érdemes élni: akkor tanulj meg szeretni. Akkor is, ha lemaradsz .... Akkor is, ha nem szeretnek. Olyan lángot gyújts szívedben, amelyet nem képes elfújni szennyes szélvihar, amelyben élsz!!!" /Müller Péter/