XI. Vágy és Kardok Lovagja

Mint már írtam - január első napjaiban (link: XI. A Vágy - VIII. Erő )- nekem a Tarot kártyák közül az egyik személyes kedvencem, a Vágy lapja. Ma egy kicsit más aspektusára hívnám fel a figyelmet, amit természetesen a Kardok Lovagja is befolyásol, illetve árnyaltabbá tesz. A következő szólás jutott erről eszembe: "Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni". Hát..., igen. Szükséges lemennünk a legmélyebb régiókba, megismerni azt az oldalunk is, aki félelmetes, akit nem szeretnénk, hogy eluralkodjon rajtunk, az állati, vad, ösztönös lényt, aki senkire és semmire nincs tekintettel - bármennyire is szégyenteljesnek érezzük, ezzel szembesülnünk kell, fel kell ismerjük, hogy ne elnyomjuk, elfojtsuk - hanem tudatosan uraljuk és megszelídítsük. Az értelemmel való megértés következményeként, a megszelídítés nem mást jelent, mint a vad ösztönök uralását. Ma az értelemnek - gondolkodásnak, intellektusnak - különösen nagy a jelentősége a Kardok Lovogja miatt. A tudatalattink mély régióit az értelem és szív egyesülésével tudjuk igazán kordában tartani - vagy akár felülírni. A fájdalmakat is elviselő, azt pozitív energiává transzmutálni képes erő, a gyengédség és a türelem. Akaraterőnkkel, kitartásunkkal és a hozzá adódó morális erőnkkel képesek vagyunk átvenni az irányítást az "oroszlán" - az ösztönök és tudatalatti - felett. A folyamatos tanulás, és önismeret segít hozzá, hogy kibontakoztassuk magunk, a tehetségünk, hogy időről-időre egyre erősebbé váljunk, majd végül mi irányítsuk az életünk tudatosan, szívünk vezetésével, szeretetteljes elfogadva önmagunkat. 

"Csakis ésszel, értelemmel sohasem ismerhetsz meg igazán egy embert. Szív is kell hozzá." /Müller Péter/