XVII. Star & I. Magician & Ace of Water & Queen of Water & 7 of Fire & Fő energia: 10 of Water

A Csillag kártya "árnyoldalának" fagyos sugallata járta át ma reggel a szívem; elöntött az elbizonytalanodás; bár ugyanakkor a lelkemben élő remény kicsit sem veszített fényéből. Furcsa paradox helyzet..., de hát az élet maga a legnagyobb paradoxon; a végtelen számú ellentétével, a magában mindent egyesíteni képes erejével, és a sokszor lehetetlennek tűnő kihívásaival; amit mégis képesek vagyunk meghaladni. A kihívásokban mindig a helyes helyzetfelismerés adja a legnagyobb feladatot; hiszen a tisztán látás (értelem), a helyes érzékelés (érzelem), a megfelelő időben hozott helyes döntések nagy ráhatással vannak életünkre.
Kanyarodjunk vissza az alap felvetésemhez: "Miért is bizonytalanodtam el?". Több, mint fél éve, szinte minden nap írok. Minden írásom az önismeret fontosságára hívja fel a figyelmet. Az elmúlt hét eseményei mélyen elgondolkoztattak: magyar hegymászó - Suhajda Szilárd - eltűnése a Mount Everesten, az emberek erre adott legkülönfélébb megítélései és véleményei; az érzelemszabályozási előadás sorozaton elhangzottak, illetve az ott kialakult beszélgetések a pszichiáter és a hallgatóság között; a saját hétköznapi tapasztalásaim a társas kapcsolódásokban... 

Először lássuk a meghatározó gondolatokat a mai napra érkezett kártyákhoz, milyen minőségekről, energiákról is fogok ma írni:

• XVII. Csillag:
  Az inspiráció (védelmező) kártyája; reményt és hitet ad, ugyanakkor türelemre int. A nehéz időkben, bölcsességgel és szeretettel tudsz sikert aratni a félelemek felett. A lehetőségek tárháza végtelen - mint égen a csillag - te választasz közülük. Ismerd fel önön kapcsolatodat az univerzum energiáival, hogy megteremthesd az egyensúlyt magadban. (Vízöntő)
• I. Mágus:
  Képes a tökéletes egyensúly fenntartására. A varázslat bennünk van. 
• Kelyhek Ásza:
  Az isteni szeretet és védelem; az egységélmény szimbóluma. Ne félj szeretni; ne félj kapcsolódni! (Víz elem)
• Kelyhek Királynője: 
  Az érzelmek királynője. A lélek gyógyítója. Az elfogadás nyugalmi állapotában létezni - megbízva a belső sugallatban. Annak felfedezése, hogy az érzelmi biztonságot mi magunk teremthetjük meg saját magunkban. (Víz-víz elem)
• Botok 7:
  Megvan bennünk a bátorság és az erő ahhoz, hogy nehéz helyzetekben is kitartsunk és megtaláljuk a kiutat. A tűz ereje, a bennünk élő szenvedély, elhárítja az akadályokat; képesek vagyunk az élet kihívásaiban helyt állni; megvalósítani és megvédeni a lelkünk - szívünk - számára fontos dolgokat. (Mars az Oroszlánban)
• Fő energia, Kelyhek 10:
  Hála, szeretet és öröm járja át szívet, amikor a lelkem összhangban van a fizikai valóságommal. A teljességet azáltal élem meg, hogy kapcsolataimba harmóniát és szeretetet viszek. (Mars a Halakban)

Az elbizonytalanodásom oka, hogy minden ember más. Minden ember saját szubjektivitásából alkot véleményt, saját nézőpontja a meghatározó. Ez teljesen helyénvaló, természetes, és ettől (is) szép az élet. Viszont minél régebb óta írok, minél több dolgot osztok meg az olvasóimmal, annál inkább érzem annak a felelősségét; hogy milyen üzenetet közvetítek, "mi megy át" a másik oldalra. A felelősségemmel eddig is tisztában voltam, de most mintha beszippantott volna egy energia, ami arra akarna rávenni, hogy: "mindenkinek legyen érthető, amit írsz!". Itt a probléma. Tudom, hogy ez lehetetlen! Mindenkinek "saját szűrő berendezése" van. Mivel mind más tapasztaláson megyünk keresztül, más élményeket, érzéseket, gondolatok élünk meg; más és más motivál, nem egyforma a tudásszintünk; máshol tartunk utazásunk során, más "lépcsőfokon állunk" a végtelen és örökkévaló lépcsőházában..., ezért nem tudok olyat írni, ami mindenki számára ugyanazt jelenti. A személyes élmények, érzések, mindenkit befolyásolnak. Az egyéni tudatszint csak azt engedi be magába, amire "megérett"; ami még feldolgozhatatlan bármilyen okból kifolyólag, azt vagy elutasítja, vagy megítéli. Csak bízni, és hinni tudok abban, hogy az égi vezettetés támogatásával, a lehető legkifejezőbben tudom átadni azt, amit közvetíteni szeretnék. Önmagammal szemben is kell türelmet gyakoroljak; mint mindenki, én is egy érési folyamat része vagyok. Ahogy én magam; az írásaim is folyamatosan változnak, alakulnak. 

Az egyensúlyra való törekvés, számtalan módon és formában kúszik be az életünkbe; nincs olyan életterület, ami ne a harmonizáció által válhatna sikeressé és teljessé. Egy régebbi írásomban már említést tettem róla, hogy a napi tarot üzenetek, engem is minden egyes nap "megdolgoztatnak"; minden nap, valamilyen belső felismerésre inspirálnak. Ha nem így lenne, nem is tudnám ezt csinálni, vagy egyszerű "ész osztássá" silányítanám az egyik legfontosabb dolgot az életemben. A felmerülő akadályok; a nehéz helyzetek az életben, mindig azért vannak, hogy megtaláljuk a megoldást. A megoldás mindig bennünk van. Nem a külvilágot kell akarni megváltoztatni - hiszen az lehetetlen vállalkozás. Egyetlen ember él a világon, akit képes vagy megváltoztatni: önmagad. Lehetetlen megváltoztatni más emberi lényt. Mindenki önmagáért felelős; de ugyanakkor hatással vagyunk egymás életére a cselekedeteinkkel. A kölcsönhatás és változtatás, nem azonos! Az írásaim hathatnak rád bárhogy; de pusztán az én írásaim nem fognak változást előidézni az életedben. Legjobb esetben is inspiráció lehetek, hogy elindulj a saját önismereti utadon. Felébredjen benned a tenni akarás; önmagadért! Az út és a munka: a tiéd. A mód, ahogyan ezt az utat szeretnéd bejárni, szintén a te választásod, a te döntésed. Számomra az a fontos, hogy az emberek elkezdjenek megismerkedni önmagunkkal; és idővel barátságot kössenek a saját létezésükkel: elfogadva és szeretve saját magukat. Ehhez szeretnék lelki támogatást, bíztatást nyújtani írásaimmal, és időnként a saját személyes példáimmal. 

A nehézségek, a feladatok mindenkinek mást és mást jelentenek; más érzelmekkel éljük meg őket, és másképp reagálunk rájuk. Az én "megküzdési stratégiám", a befelé fordulás és analizálás. Elkezdem megfigyelni a külső eseményeket, és megkeresem önmagamban az eredendőjét, vagy azt a szálat, ami miatt megérintett, ami miatt foglalkoztat az adott esemény. A végtelenségig "szétcincálom". Nem maradhat olyan alkotó eleme, amire ne világítanák rá; amit ne kutatnék fel, aminek nem keresném meg az ok-okozati szálait. A hangsúly, mindig a belsőn van! Magamban kell felfedeznem a külvilág történéseinek jelentőségét. A külvilág és belvilág elválaszthatatlanok; egységet képeznek. A duális világunk illúziója téveszt meg, és hasítjuk szét, az amúgy egymásba olvadó - önmagába visszatérő részleteket. Minden pont visszatér önmagába. Nincs olyan tudás; nincs olyan információ..., aminek a mentén ha elindulunk, és a szétágazások során követjük a szálakat, előbb-vagy utóbb, ne térnénk vissza az alap kiinduló pontba. Az univerzumban - így az életünkben is - minden, mindennel összefügg; minden része az egésznek, ugyanakkor minden részlet  magában hordozza az egész minden egyes apró részletét is. Május végéhez közeledve, egyre többször jelenik meg az egyensúlyra való törekvés fontossága, a harmónia minősége..., június hónap legmeghatározóbb minősége lesz; nem véletlenül kezd a fókusz erre helyeződni. (Nemsokára olvasható a JÚNIUS havi tarot!)

Mit válaszolnál, ha megkérdeznélek, hogy "mi a szeretet?". 

Az én szubjektív válaszom a következő; bár tudatában vagyok annak, hogy tökéletes leírást adni a szeretet fogalmáról lehetetlen. Mély önismeret, önelfogadás, és helyes önértékelés az alapja a szeretetnek. Ez a kiindulópont: tudom ki vagyok (halandó testben létező halhatatlan, az örök körforgás áramlásában).
A szeretet egy létezési forma, ami minden pillanatot áthat, és átitat; állapotot jelöl, és nem érzelmet. A szeretet, maga az elfogadás; az ítélet mentes létezés; a teljes odaadás; a tökéletes egyensúlyi állapot - maga a harmónia; a nyugalom és hála állapota; amikor felelősséget vállalok önmagamért és a környezetemért, a  mozdulatlan örökmozgó nézőpontjából... 

Szeretettel, Mika Gabi

"Az élet nem bűn, hanem heroikus vállalkozás. Olyan küzdelem és háborúság és gyönyörűséges kaland, amiben az emberi szellemnek győzelmet kell aratnia, elsősorban önmaga káosza és sötétsége felett." /Müller Péter/